Méltatlan helyzet és párbeszédhiány – Nagyváradon tartják vándorgyűlésüket a magyar levéltárosok
Méltatlan helyzet és párbeszédhiány – Nagyváradon tartják vándorgyűlésüket a magyar levéltárosok

Fotó: Ciucur Losonczi Antonius

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

Nagyváradon zajlik a Magyar Levéltárosok Egyesületének 37. vándorgyűlése június 30. és július 2. közt A háromnapos szakmai találkozót a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség dísztermében nyitották meg június 30-án, kedd délután, majd a résztvevők több fontos témát jártak körül.

Az elhangzó előadások egyebek mellett Mohács 500 éves történelmi örökségét, Várad szerepét a magyar történelemben, a levéltár-pedagógia, a forrásközlés, az állományvédelem, az informatika és a nemzetközi levéltári együttműködés kérdéseit taglalják. Ugyanakkor a programban külön hangsúlyt kapnak a romániai állami és az erdélyi egyházi levéltárak is, vagyis azok az intézmények, amelyek múltunk megőrzésében, feltárásában és továbbadásában pótolhatatlan szerepet töltenek be.

A római katolikus püspöki palota dísztermében tartott ünnepélyes megnyitón Kenyeres István, a Magyar Levéltárosok Egyesületének elnöke köszöntötte az egybegyűlteket,

aki felszólalását egyúttal búcsúbeszédnek is szánta, hiszen mint bejelentette, tíz év után idén augusztusban megválik a tisztségétől. Azt mondta: úgy érzi, hogy az elmúlt egy évtizedben jelentős utat tettek meg közösen, a tagság létszáma megközelíti az ezer főt.

A szervezet megerősödött, működése korszerűbbé vált. Igyekeztek alkalmazkodni a változó világhoz, miközben megőrizték azokat az értékeket és hagyományokat, melyek 40 éve meghatározzák az egyesületet. A leköszönő elnök ugyanakkor keményen bírálta az előző magyar kormánynak a levéltárosok munkáját érintő intézkedéseit.

Idézet
„Úgy gondolom, hogy őszintén ki kell mondani: a Magyar Nemzeti Levéltár 2012-ben létrehozott szervezeti modellje nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az akkori célok – egységesebb működés, hatékonyabb gazdálkodás, összehangoltabb szakmai munka – csak részben valósultak meg. Miközben egy rendkívül centralizált szervezett jött létre, a megyei levéltárak és az országos levéltár önállósága folyamatosan csökkent. A döntések egyre inkább a hatalmi központ kezébe kerültek, a szakmai műhelyek ereje gyengült. A legfontosabb probléma azonban az, hogy az elmúlt években a levéltárosok méltatlan helyzetbe kerültek”

– fogalmazott Kenyeres István.

Fotó: Ciucur Losonczi Antonius

Sári Zsolt, a Tisza-kormány Társadalmi Kapcsolatokért Felelős és Kulturális Minisztériumának államtitkára is az előző kabinet gyakorlatát bírálta.

Idézet
„Amikor levéltárakról, az ezek tevékenységét meghatározó, befolyásoló feladatkörökről, jogszabályváltozásokról beszélünk, akkor ezt ne felülről döntsék el, hanem az érintett szakemberekkel konzultálva. Az önökkel való együttműködésünk alapja tehát a párbeszéd lesz, ami az elmúlt időszakban nagyon hiányzott. Nagyon ritkán voltak megkérdezve a közgyűjteményes terület képviselői a különböző, rájuk kényszerített változtatásokról”

– hangsúlyozta az államtitkár.

Böcskei László megyés püspök olyan kulcsszavakkal jellemezte a levéltárosok munkáját, mint a társadalom tükrei, a közösségi emlékezet és identitás szolgálata, forráskutak.

Idézet
„A levéltár falai közt nem lezárt idők pora őrződik, hanem emberi sorsok, közösségi döntések, hősies küzdelmek tanúsága. Aki ezeket az emlékeket gondozza, az nem visszafelé fordítja az idő kerekét, hanem segít, hogy magabiztosabban lépjünk előre”

– fogalmazott a főpásztor.

Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke azt mondta: örömmel köszönti Nagyváradon a levéltáros szakma képviselőit, különösen azért, mert közel egy éve beszéltek először a szervezőkkel arról, milyen jó lenne, ha ez a rangos rendezvény városunkba érkezne. Jó látni, hogy a közös szándékból most valódi esemény lett.

Idézet
„Történészként számomra a levéltár mindig a szakma iránti alázat egyik legfontosabb helye volt. A hiteles forrás ott van a dobozokban, iratokban, jegyzékekben, de tudni kell keresni, kérdezni, értelmezni, majd korrekt módon feldolgozni azt, amit megtalálunk. Ezért is fontos, hogy a levéltárak között élő, erős szakmai együttműködés legyen. A közös múlt sokszor több országban, több intézményben, több nyelven őrződik, és csak együttműködéssel lehet igazán jól feltárni és bemutatni”

– jelentette ki a honatya.

Tőtős Áron, a Collegium Varadinum elnöke is üdvözölte a tanácskozás résztvevőit.

Szerdán és csütörtökön a Partiumi Keresztény Egyetemen és a városházán folytatódik a vándorgyűlés.

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben