Nyilvánossá váltak a romániai állami kórházak teljesítményadatai
Nyilvánossá váltak a romániai állami kórházak teljesítményadatai

Fotó: Alexandru Nițescu

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

A Román Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) új felületet indított, amelyen a romániai lakosok ellenőrizhetik, hogyan működnek az ország állami kórházai. A rendszer Bihar megye 12 egészségügyi intézményének adatait is tartalmazza.

A „Performanță Spitale Publice” (Állami kórházak teljesítménye) elnevezésű alkalmazást pénteken indította el a Román Országos Egészségbiztosítási Pénztár. A felület a CNAS honlapján, a cnas.ro/spitale címen érhető el. Az alkalmazás jelenleg a 2025. december 31-i állapotot tükröző adatokat tartalmazza. A felhasználók kiválaszthatják a kívánt megyét, ezt követően pedig megtekinthetik az adott térség állami kórházainak legfontosabb mutatóit: az ágyak számát és kihasználtságát, az ellátott betegek számát, az átlagos kórházi tartózkodási időt, az esetek összetettségét, a személyzeti normákat, a betöltött álláshelyeket, valamint a kiadásokat és a finanszírozási forrásokat.

A platform összesen 372 romániai állami kórház adatait tartalmazza, köztük 12 Bihar megyei egészségügyi intézményét.

Idézet
Ma egy olyan alkalmazást indítunk el, amely először ad átfogó képet arról, hogyan működik Románia kórházi rendszere. Bárki megismerheti az egyes intézmények legfontosabb mutatóit: hány beteget kezelnek, mennyi egy átlagos kórházi tartózkodás ideje, hogyan használják ki az ágyakat és az erőforrásokat, illetve hogyan viszonyulnak a hasonló profilú intézményekhez. Ezek az információk eddig nehezen voltak hozzáférhetők, vagy több különböző forrásban szerepeltek

– közölte Horațiu Moldovan, a CNAS elnöke.

A Bihar Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház – a megye legnagyobb egészségügyi intézménye – a felület szerint II-es kompetenciaszintű, vagyis magas szakmai besorolású, elsősorban akut esetek ellátására szakosodott kórház. A CNAS összesítése alapján az intézmény 2025-ben összesen 73.788 beteget kezelt, vagyis ennyi esetet számolt el az Egészségbiztosítási Pénztár felé. Ezek közül 68.125 akut, 3991 krónikus, míg 1672 hosszú távú ápolást igénylő eset volt. Az átlagos kórházi tartózkodás 4,93 napot tett ki, ami kedvezőbb az előírt 5,11 napos normánál. Az alkalmazás szerint az ellátott esetek összetettségi mutatója is enyhén emelkedett.

A tavalyi év végén a nagyváradi megyei kórház 1865 engedélyezett ággyal rendelkezett, amelyek közül 1793-at szerződött le az egészségbiztosítási rendszerrel.

Az engedélyezett ágyak közül 1538 akut betegek, 202 krónikus betegek, 25 palliatív ellátás, míg 100 nappali kórházi kezelés célját szolgálta. Az ágykihasználtság az akut és a krónikus osztályokon egyaránt 78 százalékos volt, míg a hosszú távú ápolási részlegeken 79 százalékot ért el.

A CNAS adatai lehetővé teszik a jogszabályban előírt személyzeti létszám és a ténylegesen betöltött álláshelyek összehasonlítását. Az adatok teljes munkaidős álláshely-egyenértékeket mutatnak, nem pedig a tényleges alkalmazotti létszámot. A megyei kórházban 464 orvosi álláshely szerepelt a normatívában, ezek közül 381,5 volt betöltve munkaszerződéssel, további 11-et pedig más szerződéses formában láttak el. Az ápolók esetében az előírt 1513 álláshelyből 1378 volt betöltve.

A nagyváradi megyei kórház 2025-ben közel 408 millió lejt fordított személyi kiadásokra.

A felület szerint a személyi jellegű ráfordítások az intézményben az orvosi szolgáltatások és a béremelések együttes értékének 63 százalékát tették ki, ami jóval alacsonyabb annál a 79 százalékos küszöbnél, amelyet az ország állami kórházainak fele meghalad.

Horațiu Moldovan rámutatott:

Idézet
az ország kórházainak felében a személyzeti költségek meghaladják a szolgáltatások értékének 79 százalékát, több tucat intézményben pedig a 90 százalékot is.

Mint hangsúlyozta, ez nem a kórházvezetők kritikája, hanem annak a jele, hogy a kórházhálózat szervezését és finanszírozását hozzá kell igazítani a mai igényekhez, hogy elegendő forrás maradjon gyógyszerekre, egészségügyi eszközökre és beruházásokra is.

A platform bemutatásakor a CNAS elnöke ismertette az országos adatokat is. Ezek szerint

az akut betegek számára fenntartott kórházi ágyak átlagos kihasználtsága országos szinten mindössze 63 százalék, vagyis átlagosan minden harmadik szerződött ágy üresen marad.

Több mint 140 kórházban az ágykihasználtság nem éri el a 60 százalékot, 63 intézményben pedig az 50 százalékot sem. Ezzel szemben – mutatott rá Horațiu Moldovan – a nagy sürgősségi kórházak rendszeresen túlterheltek.

Idézet
Nem az ágyak összlétszámával van a probléma. Országos szinten elegendő kórházi ágy áll rendelkezésre, azonban azok eloszlása sok esetben már nem tükrözi az elmúlt években jelentősen megváltozott demográfiai és járványügyi helyzetet

– fogalmazott.

A CNAS elnöke szerint a közzétett adatoknak a jövőben az egészségügyi rendszer szervezéséről és finanszírozásáról szóló döntések alapját kell képezniük.

Idézet
Meggyőződésem, hogy az egészségügyben a rendelkezésünkre álló erőforrások hatékonyabb felhasználásával jobb eredményeket érhetünk el. Az adatok megmutatják, hol működik jól a rendszer, és hol van szükség változásra. Adatok nélkül a reform csak benyomásokra épül. Adatokkal viszont bizonyítékokra

– hangsúlyozta Horațiu Moldovan.

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben