Nyílt levélben jelezte több szakmai és civil szervezet, hogy az Őssi Termálkert beruházásának jelenlegi dokumentációja szerintük hiányos, ami komoly környezetvédelmi aggodalmakra ad okot. Bár a városnak valóban szüksége van új, minőségi rekreációs terekre, a levél aláírói szerint egy ekkora léptékű fejlesztést nem lehet félkész vagy nehezen ellenőrizhető adatok alapján elindítani.
Mint arról már beszámoltunk, az Őssi Strand területén létrehozandó termálkert projektjével az Északnyugati Regionális Program 2021–2027 keretében pályáznak finanszírozásra. Az elképzelés egy több mint 31 ezer négyzetméteres terület átalakítását célozza, amelyen új épületek, beltéri és kültéri medencék, napozóterek és egyéb létesítmények épülnének.
A teljes érintett terület közel 46 ezer négyzetméter. A dokumentáció ugyan hangsúlyozza a környezetvédelem fontosságát és az úgynevezett „Do No Significant Harm” (Jelentős károkozás nélkül) elv alkalmazását, a levél szerzői azonban úgy vélik, hogy mindez inkább papíron létezik, semmint a gyakorlatban.
A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a nyilvánosan elérhető dokumentumokból nem derül ki egyértelműen, milyen hatással lesz a beruházás a meglévő zöldfelületekre. Hiányzik például egy részletes tájépítészeti vagy dendrológiai tanulmány, amely pontosan megmutatná, milyen fák találhatók a területen, milyen állapotban vannak, és mi történne velük a beruházás során. Nem ismert, hány fát vágnának ki, melyeket ültetnének át, és milyen szakmai indokok alapján – hívják fel a figyelmet a nyílt levélben.
Fotó: PMO - Nagyváradi Polgármesteri Hivatal
A dokumentáció ugyan említi, hogy 60 fát átültetnének, de nem részletezi, milyen fajokról van szó, mekkorák ezek a példányok, és egyáltalán mennyire reális az átültetésük. A nyilvános tervek alapján a szakértők számottevő, akár 150-nél is több fa érintettségét valószínűsítik, de hivatalos, pontos adat nincs.
Ez önmagában komoly átláthatósági problémát vet fel, hiszen mint a nyílt levél írói érvelnek, a közvéleménynek nem grafikai jelekből kellene „kibogarásznia” az információkat, hanem egyértelmű, részletes kimutatásból.
További gond, hogy nincs olyan ültetési terv, amely megmutatná, pontosan hova és milyen növényeket telepítenének. Bár létezik egy lista a tervezett növényekről, ez nincs összekapcsolva konkrét helyszínekkel, így nem lehet megítélni, mennyire átgondolt a zöldfelület kialakítása. Ráadásul a dokumentáció egyes részei egymásnak is ellentmondanak: például a kivitelezési költségek között kevesebb növény ültetése szerepel, mint amennyit a tervek említenek.
A levél kitér arra is, hogy a projekt hivatalos leírása szerint a zöldfelületek legalább 50 százalékát meg kell őrizni, és az egészséges, idős fák kivágása csak kivételes esetben engedélyezett.
Az sem világos, hogyan teljesítik azt a helyi előírást, amely szerint minden kivágott fa helyett öt újat kell ültetni.
Külön problémát jelent a területen található diófák esete is, amelyek kivágása külön engedélyhez kötött. A dokumentáció azonban nem tér ki egyértelműen arra, hogy ezek a fák szerepelnek-e a nyilvántartásban, és mi lesz a sorsuk. Ugyanígy kérdéses a vízgazdálkodási engedélyek megléte, hiszen a projekt geotermikus víz kitermelését is magában foglalja, ráadásul a terület a Sebes-Körös közelében található.
A szerzők arra is felhívják a figyelmet, hogy egy korábbi környezetvédelmi döntés szerint a zöldfelület aránya jelentősen csökkenhet a beruházás nyomán – bár ezt csak a teljes dokumentáció nyilvánosságra hozatala után lehetne biztosan megállapítani.
Mindezeket figyelembe véve a levelet jegyző civil szervezetek pontokba szedve fogalmazzák meg kéréseiket az illetékes intézmények irányába, azaz:
• kérik minden, a meglévő növényállományba való beavatkozást megalapozó szaktanulmány teljes körű, könnyen hozzáférhető formában történő közzétételét, beleértve a dendrológiai tanulmányt és a tájépítészeti dokumentációt is, amennyiben ezek léteznek;
• kérik a helyszínen található fák és cserjék teljes körű jegyzékének közzétételét, a faj, méret, egészségi állapot, az egyes példányokra vonatkozó tervezett intézkedés és az esetleges átültetés vagy eltávolítás konkrét indokának feltüntetésével;
• a területen található diófák helyzetének külön közzétételét, valamint a szükséges vagy már beszerzett külön engedélyek bemutatását;
• a meglévő és a tervezett zöldfelületek világos és ellenőrizhető összehasonlító kimutatásának közzétételét;
• annak nyilvános tisztázását, hogy pontosan hogyan áll össze a beavatkozási terület az érintett ingatlanok és parcellák szintjén;
• tisztázzák a tervek, műszaki leírások, költségvetések és mennyiségi kimutatások közötti eltéréseket, beleértve a „Fák átültetése – 60 db” kitételt és a tervezett ültetések száma, valamint a hozzájuk rendelt kivitelezési munkák közötti különbségeket;
• kérik a környezetvédelemmel, vízgazdálkodással, zöldfelületekkel, geotermikus kút fúrásával és az építési terület megszervezésével kapcsolatos összes releváns engedély, jóváhagyás és hatósági dokumentum teljes körű közzétételét;
• a műszaki megoldás felülvizsgálatát annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben megőrizzék a meglévő érett fákat, csökkentsék a burkolt felületek arányát, és biztosítsák a helyszínhez, valamint a helyi növényállományhoz illeszkedő, koherens tájépítészeti kialakítást.
Fotó: PMO - Nagyváradi Polgármesteri Hivatal
A nyílt levelet a Bihar Megyei Védett Területek és Fenntartható Fejlődés Központja, a Romániai Tájépítészek Szövetsége, Északnyugati Területi Fiókja (AsoP ), valamint az ECOTOP Alapítvány az Ökológiai Kultúráért és Nevelésért fogalmazta meg és címezte Nagyvárad polgármesterének, az Észak-Nyugati Regionális Fejlesztési Ügynökségnek, Nagyvárad Helyi Tanácsának, a tervezőknek és a közbeszerzési eljárásban részt vevő feleknek, a környezetvédelem, a városrendezés és a zöldterület-védelem területén illetékes intézményeknek, valamint a helyi közvéleménynek.
Dance
