A tárcavezető bejegyzése szerint az egészségügyi minisztérium kidolgozott egy sürgősségirendelet-tervezetet, amelyik védeni fogja azokat a munkavállalókat, akik valóban betegszabadságra szorulnak. A jogszabály-javaslat többek között a rákos betegeket, illetve a ritka vagy krónikus betegségben szenvedő személyeket mentesíti a korlátozó intézkedés alól.
A miniszter hangsúlyozta: a betegszabadság első napjára járó juttatás megvonása fontos az állami egészségügyi rendszer fenntarthatósága szempontjából, de nem írhatja felül a betegek egészségének védelmét. A készülő sürgősségi rendelet célja annak biztosítása, hogy a kiszolgáltatott betegek ne szenvedjenek hátrányt a szabályozás miatt – magyarázta bejegyzésében.
A február 1-jén hatályba lépett sürgősségi kormányrendelet nemcsak a munkavállalók körében váltott ki felháborodást, hanem a krónikus és rákos betegek egyesületei, az ombudsman, valamint politikai szereplők részéről is éles kritikát kapott.
Korábban írtuk
A hatályos szabályozás szerint a betegszabadság második és hatodik napja közötti időszakra járó juttatást a munkáltató fizeti, a hetedik naptól a gyógyulásig pedig az egészségbiztosítási alap. Emellett csökkentek a kifizetési arányok is: legfeljebb hét napos betegszabadság esetén a bér 55 százaléka, 8–14 nap között 65 százaléka jár, és csak a 15 napot meghaladó betegszabadság esetében marad érvényben az eddigi, 75 százalékos térítés.
A kormány az intézkedést azzal indokolta, hogy vissza akarja szorítani a fiktív betegségekre kiírt betegszabadságokat, és a rendelkezés 2026 végéig hatályos.
A krónikus betegek esetében azonban a szabályozás különösen súlyos következményekkel járhat. A Rákbetegek Szervezeteinek Szövetsége (FABC) szerint az ismétlődő kezelésekre, vizsgálatokra járó betegek számára az intézkedés évente több tucat fizetés nélküli napot jelenthet. Nyílt levelükben arra figyelmeztetnek, hogy ezek az emberek „nem kényelemből maradnak távol a munkától, hanem azért, hogy élni tudjanak”.
A szövetség szerint a rendelet elfogadását nem támasztották alá olyan statisztikai adatok vagy hatástanulmányok, amelyek bizonyítanák a visszaélések mértékét, illetve azt, hogy éppen ez az eszköz lenne a megfelelő megoldás.
A krónikus betegek tiltakozása nyomán az egészségügyi miniszter már korábban azt ígérte, hogy módosítják a jogszabályt oly módon, hogy az ne vonatkozzon a havonta vagy negyedévente kezelésre, vizsgálatokra, ellátásra járó krónikus betegekre.
Időközben a Nép Ügyvédje is az alkotmánybírósághoz fordult a betegszabadság első napjára járó juttatás megszüntetése miatt. Az ombudsman közleménye szerint a rendelkezés sérti a jogbiztonság és a kiszámíthatóság elvét, mivel jogos elvárás, hogy a befizetett egészségbiztosítási járulék fejében betegség esetén teljes körű védelem járjon. Álláspontjuk szerint az intézkedés az egészség védelméhez és a szociális védelemhez való jogot is csorbítja, valamint felveti a magántulajdonhoz való jog sérelmét, mivel a járulékok célhoz kötött befizetések, amelyekkel szemben az államnak ellenszolgáltatási kötelezettsége van.
Korábban írtuk
A kormányintézkedést politikai oldalról is bírálat érte. Kelemen Hunor a Digi24-nek nyilatkozva kijelentette: „Nem értem logikáját. Ez nem jó intézkedés, de korrigálható.” Az RMDSZ elnöke szerint a kormánynak vissza kellene vonnia a betegszabadság első napjára járó juttatás megszüntetését, és azt is hangsúlyozta, hogy a koalícióban nem egyeztettek erről a lépésről. A betegszabadság körüli vita így nemcsak szociális, hanem alkotmányossági és politikai kérdéssé is vált, miközben egyre több érintett követel korrekciót a február elsején életbe lépett szabályozás kapcsán.
Dance
