Ciucur Losonczi Antonius
– Az egy évvel ezelőtti RMDSZ-es évzáró ünnepségen az idei esztendő két nagy kihívásaként a romániai népszámlálást és a magyarországi országgyűlési választásokat említette. Ezeket a célkitűzéseket mennyire sikerült teljesíteni?
– Keményen dolgoztunk, kiváló volt a csapatunk munkája. Jó irányba változtattuk országosan a törvényeket, hisz először volt hivatalosan magyar kérdőív, és sikeres volt az önkitöltési kampányunk is a saját RMDSZ-es összeírópontokkal egyetemben. Ott, ahol polgármestert adott a magyar közösség, gördülékenyen, sok esetben kimagaslóan ment a népszámlálás. Azt mondanám, hogy alpolgármestereink is tudtak teret szerezni a közösségi érdekérvényesítésnek, de volt, ahol akadályozták a munkánkat.
– Itt most a Nagyváradon tapasztaltakra gondol?
– Igen, itt Botházy Nándor alprefektus szinte végig minden lépésnél ki kellett követelje a törvény betartását. Levelet, beadványt, kérvényt írt, szerkesztett, és még így is keresztbe tettek például az anyanyelvi összeírópontok működésének, a magyar számlálóbiztosok kiválasztásának, a népszámláló-bizottságban a magyar megfigyelő jelenlétének. Minden nehézség ellenére összességében a magyar egyházakkal, médiával, intézményi rendszerrel, civil szervezetekkel a lehető legtöbbet tettük meg.
– Milyennek várja az eredményeket?
– Nem akarok jósolni, de azt gondolom, hogy amennyiben korrektül csak az önbevallást és azokat számolták meg, akiket otthon találtak és a törvénynek megfelelően ezekből számolják a magyarok jelenlétét, akkor a közösségünk biztosan 20 százalék fölött lesz. De láttunk már az elmúlt száz évben nemcsak elcsalt választást, hanem furcsán kivitelezett népszámlálást is.
– Térjünk át az anyaországi választásokra…
– Közösségünk ott is megtette a kötelességét, nagyarányú volt a részvétel. Úgy érzem, az anyaországi kampányban, noha voltak provokatív mondatok, cselekedetek, mint például a Marosvásárhely környéki borítékégetés, az erdélyi magyarság a józan észről tett tanúbizonyságot. A Román Posta most kivételesen jól teljesített, sokkal kevesebb levél kallódott el, és a közösségi bizalomnak megfelelően a magyar emberek többsége az RMDSZ-t bízta meg a választási opciójuk visszajuttatásával.
– Február végén Ukrajnát megtámadta Oroszország. Hogyan értékeli az azokban a hetekben megnyilvánuló szolidaritást a kárpátaljai magyarokkal – és nem csupán velük –, a segélyakciókat?
– Igen, ez újból megmutatta, hogy van erő a magyar közösségben. Azt a saját rendszert kezdtük el mozgatni, amit a járványidőszakban is. A megye magyar lakosságának több segélyszállítmánya volt Kárpátaljára az RMDSZ-en keresztül, mint a megye állami hatóságainak összesen. Voltak önkormányzataink, amelyek iskolai bentlakásaikban, civil szervezetekkel, egyházakkal karöltve több ezer menekültnek adtak ideiglenes szállást. Megható volt látni, hogy az emberekből ilyen nehéz időben sem halt ki a jóság.
– Az egyik választmányi gyűlésen hangsúlyozta, hogy nehéz idő előtt állunk, és egyre inkább szükség lesz arra, hogy empátiával forduljunk embertársaink felé. Ön sokat jár a megyében, hogy látja, az emberek odafigyelnek egymásra, megfogadták a tanácsát?
– Az emberek értik azt, ami történik. Tudják, hogy a háború rossz, nehézségeket hoz, és ilyenkor még inkább figyelni kell egymásra. Látják, hogy az energiaválság mindenkit negatívan érint. Mindenki megfontoltabb lett. Láttam, ahogy kiskerteket felástak, csirkeólakat megtöltöttek és több helyen az öngondoskodás magasabb szintre lépett. Ebben egy-két jó szándékú vállalkozónak köszönhetően mi is segítettünk. De ennek a nehéz időszaknak még messze nincs vége. Tovább kell figyelni egymásra, hisz közösen könnyebben leszünk túl ezen is.
– Annak köszönhetően, hogy Cseke Attila megyei RMDSZ-elnök fejlesztési miniszter, számos beruházás valósul meg a magyarok lakta vidékeken. A tárcavezetésnek viszont van úgymond egy hátulütője is, hogy bukaresti elfoglaltságai miatt kevesebbet tud itthon lenni. Nem fog ez majd hátrányt jelenteni a majdani választási kampányban?
– Akkor kell egy-egy erőforrást kihasználni, amikor lehetőség van rá. Cseke Attila most lehetett fejlesztési miniszter, és ezért most kell a beruházásokat a mi közösségünk által lakott térségbe is elhozni, mert most rajtunk is múlik. Olyan országos programokba van lehetőségünk becsatlakoztatni a magyarok által is lakott régiókat, amikből eddig rendre kihagytak minket. Éveket ugorhatunk előre infrastruktúra-fejlettségben. Igen, kevesebbet van itthon fizikailag, de minden kapavágásnál, alapkőletételnél ott van az aláírása. Az emberek értékelik az elvégzett munkát.
– Igen, de attól mégis kevesebbet van itthon.
– Ez igaz, de higgye el, ez a legjobban neki és a családjának fáj. Két kisgyerekkel – az egyik ugye a Csillagocska óvodába, a másik pedig a Szacsvay iskolába jár Nagyváradon –, nem egyszerű Bukarestben miniszteri munkát végezni. Becsülöm a kitartását, elszántságát, magas szakmai munkáját. Sok család él úgy, hogy közben az apa vagy az anya messze dolgozik, de mindannyian tudják, hogy a szerettük értük van távol. Szerintem a magyar közösség is tudja, hogy értük dolgozik Bukarestben Cseke Attila.
– Fuzionált az EMNP és az MPP, és immár egyetlen magyar versenytársuk van a politikai porondon, az EMSZ. Mennyire fogja ez nehezíteni az esélyeiket a választásokon?
– Én annak örülök, hogy immár felismerték: rossz úton haladtak, hisz eddig azt mondták, hogy több magyar párt, több magyar szavazat. Kellett nekik több mint másfél évtized, hogy rájöjjenek, ez a valóságban nem igaz. A megosztottság a való életben gyengeség és nem erő. Most elindultak visszafelé. Ezt csak az első lépésnek tekintem. A felvidéken, Szlovákiában a magyar szervezetek most érték el történelmük legjobb helyhatósági eredményét, miután a három pártból újból egyet csináltak. Az RMDSZnek szerintem nyitottnak, türelmesnek kell lennie, és a tékozló fiú apjához hasonlóan megbocsátón kell ezekhez a folyamatokhoz viszonyulnia. Nekünk a magyarság valós sokszínűségére építve kell együtt tartanunk a közösséget, és ehhez sok-sok bölcsességre van szükség.
– Félidőben vagyunk, hogyan értékeli az RMDSZ-frakciók eddigi munkáját a váradi és a megyei önkormányzatokban?
– A kollégáink ügyesek, szakmailag felkészültek. Ez egy fiatal csapat. Következetesek és elsőként minden esetben a magyar érdekekre figyelnek. Használják a párbeszédet és a vitákat szülő szakmai érveket egyaránt. Amikor ez sem elég, akkor bírósági keresetekkel is védik érdekeinket, többször is sikeresen. Nekünk el kell érnünk, hogy szükség legyen ránk, és ne tolldíszként használjanak a kalap mellett egyetlen egy magyart se. Becsületes magyar és Bihar megyében az RMDSZ ilyen feladatot nem vállal.
– A járvány lecsengésével mennyire tértek vissza az emberek a közösségi rendezvényekre, ilyen szempontból melyik idei rendezvényt tartja a legsikeresebbnek?
– Azt éreztük, hogy az emberek szó szerint ki vannak éhezve a közösségi együttlétre. Telt házasok voltak a rendezvényeink. A harmincéves Festum Varadinum a legrangosabb magyar rendezvény volt nemcsak az idei évben, hanem talán az elmúlt évtizedben. A Nyári Színházi Fesztivál élményt nyújtott több ezer embernek. A Pedagógus estünk is kiválóan sikerült. A Partiumi Zenésztalálkozó az elmúlt évek legnagyobb részvételével zajlott. A nyugdíjas mozgalom virágzik Váradon és a megyében egyaránt. A könyvbemutatókra, előadásokra is nagyon sokan jöttek. Az emberek vágynak egymás társaságára és arra, hogy a sok negatív érzést egy boldog percre, órára válthassuk közösen. Úgy érzem, az embereknek hiányzott a másik ember, és a rendezvényeinkre azért is jönnek el, mert ott egymásra találnak.
