Az igazgatóság felügyelői a gócpontok megállapítását követően az ilyenkor szokásos eljárásnak megfelelően megfigyelés alá helyezték az érintett gazdaságokat, fertőtlenítést végeztek, illetve mozgáskorlátozásokat vezettek be.
Az afrikai sertéspestis (ASP) egy olyan vírus által okozott betegség, amely rendkívül ellenálló a környezetben és az élelmiszerekben is. A kór valamennyi házi- és vaddisznót érintheti, azonban állatról emberre nem terjed, így közvetlenül nem veszélyezteti az emberek egészségét – emlékeztetnek a közleményben. Ugyanakkor az ember fontos szerepet játszhat a betegség terjesztésében, akár közvetlen érintkezéssel, akár fertőzött termékek, takarmányok vagy egyéb eszközök közvetítésével.
A betegség a sertésállományokban rendkívül magas megbetegedési és elhullási arányt okoz. A védekezésből származó veszteségek jelentősek, amelyek egyrészt a felszámolás közvetlen költségeiből, másrészt a fertőzött sertések, valamint a belőlük származó termékek és melléktermékek kereskedelmére vonatkozó korlátozások okozta közvetett károkból adódnak.
A betegség terjedhet:
- egészséges és beteg állatok közvetlen érintkezésével;
- beteg állatokkal érintkező személyek révén, akik ezt követően egészséges állatokkal kerülnek kapcsolatba;
- beteg állatok vérével, szöveteivel, ürülékével és váladékaival;
- fertőzött takarmánnyal, eszközökkel, járművekkel és személyekkel;
- valamint fertőzött élelmiszer-maradékokkal történő sertésetetéssel.
Az igazgatóság a sertéstartóknak az alábbi intézkedések betartását javasolják:
- Ne lépjenek be a sertések elhelyezésére szolgáló ólakba olyan lábbelivel és ruházattal, amelyet a gazdaságon kívül (településen, mezőgazdasági területen, erdőben) viseltek. Ajánlott, hogy a sertésólakba való belépés előtt biztosítsák a kéz és a lábbeli megtisztításának, illetve fertőtlenítésének lehetőségét. Helyezzenek ki a bejáratnál egy tálcát, amelybe marószóda-oldattal vagy engedélyezett fertőtlenítőszerrel átitatott szalmát vagy más nedvszívó anyagot lehet tenni.
- A sertéseket kizárólag elkerített helyen tartsák, ahol nincs lehetőségük kapcsolatba kerülni más gazdaságokból származó sertésekkel, vaddisznókkal vagy olyan személyekkel, akik más, háztáji sertéseket tartanak. Javasolt, hogy a sertésólakat úgy alakítsák ki, hogy azok könnyen tisztíthatók és fertőtleníthetők legyenek.
- Az állatokat csak biztonságos, a fajnak megfelelő, ismert eredetű takarmánnyal etessék. Tilos a sertéseket háztartási élelmiszer-maradékokkal vagy vendéglátóipari egységekből (éttermekből, étkezdékből stb.) származó hulladékkal etetni. A sertés- vagy vaddisznóhús, illetve húskészítmények maradványait tartalmazó konyhai hulladékot – különösen a sertéshús mosásából származó vizet – nem szabad az állatok takarmányozására felhasználni, és a gazdaság udvarán sem szabad kiönteni.
- A sertéseket csak olyan növényi eredetű takarmánnyal szabad etetni, amelynek betakarítása óta legalább 30 nap eltelt, az almozáshoz használt szalmát pedig csak legalább 90 napos tárolás után ajánlott felhasználni.
- Korlátozzák a látogatók bejutását a sertések tartási helyére. Ne engedjék be legalább 48 órán keresztül azokat a személyeket az állattartó helyekre, akik előzőleg vadon élő állatokkal érintkező környezetben (például erdőben) jártak. Gondoskodjanak a takarmány és az alomanyag megfelelő elkerítéséről és védelméről, hogy azokhoz ne férhessenek hozzá vadon élő állatok.
- Kérjék az állatorvost a háztáji sertések azonosítására. Ne vásároljanak ismeretlen helyről származó, azonosító jel (füljelző) nélküli malacokat, illetve olyan állatokat, amelyekhez nincs állatorvos által kiállított egészségügyi bizonyítvány.
- Ne vigyék ki a kocákat vagy kanokat más gazdaságban tartott állatokkal való pároztatás céljából. Biztosítsák a biológiai biztonsági előírások betartását minden sertéstartó helyen – a háztáji gazdaságokban és a kereskedelmi telepeken egyaránt. Tilos ismeretlen egészségügyi státuszú állatok beengedése, a sertéseket pedig kizárólag ólakban kell tartani, legelőre hajtásuk nem megengedett.
- Azonnal értesítsék a helyi állatorvost, a körzeti hatósági állatorvost vagy közvetlenül a Bihar Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóságot (DSVSA – telefon: 0259/266-141), valamint a polgármesteri hivatalt vagy a helyi tanácsot, ha a házisertéseknél magas lázzal és nagyarányú elhullással járó megbetegedést észlelnek, illetve ha elhullott vagy beteg vaddisznóra bukkannak. Ez lehetővé teszi a gyors diagnosztikai és megelőző intézkedések bevezetését.
A házisertéseknél az afrikai sertéspestisre utaló klinikai tünetek lehetnek: magas láz, étvágytalanság, levertség, a bőr kipirosodása, valamint véres hasmenés.
Amennyiben az illetékes hatóságok az afrikai sertéspestis helyi megjelenése miatt korlátozásokat vezetnek be, az alábbi kötelezettségeket kell betartani:
- Tartsák be az afrikai sertéspestis gyanúja miatt elrendelt megfigyelés alá helyezésről szóló határozatot, valamint az állatorvosnak a sertések szállítására vonatkozó korlátozásokkal kapcsolatos utasításait;
- A sertéseket és a belőlük származó termékeket nem szabad kivinni a gazdaságból;
- Értesítsék az állatorvost, ha a sertés nem eszik, és a szokásosnál többet fekszik;
- Ne vágják le a sertést az állatorvosi ellenőrzés előtt – bármilyen vágás előtt értesíteni kell az állatorvost.
Csíkszék
