A hegyi- és barlangimentő szolgálat közleményben emlékeztette a kormányt augusztus elején arra, hogy súlyos személyzethiánnyal küzdenek. Az említett felhívásban a Salvamont 300 befagyasztott hegyimentői álláshely felszabadítását kérte, figyelmeztetve, hogy új munkaerő felvétele nélkül ellehetetlenül a szolgálat biztonságos működése. Országos szinten ugyanis 326 hegyimentő áll alkalmazásban jelenleg, ez 17,85 százalékos lefedettséget jelent, s további 300 hegyimentő felvétele csupán annyit jelentene, hogy a tényleges szükséglet körülbelül 50 százalékát le tudnák fedni.

Fotó: Facebook/Salvamont Salvaspeo Bihor
Bihar megyében ennél valamivel jobb a helyzet, amennyiben százalékokról beszélünk. Mint Pintér Istvántól, a Bihar Megyei Hegyi- és Barlangimentő Szolgálat vezetőjétől megtudtuk, jelenleg 16 alkalmazottal rendelkeznek, de ebből egy személy diszpécser, az adminisztratív feladatokat a hegyimentők végzik, egyebeket pedig, mint például a könyvelést, kiszerződtették.
Pintér István hozzátette, vannak önkéntesek, de őket nem lehet az ügyeleti, őrjárati rendszerbe beépíteni: egy-egy hétvégét bevállalnak, vagy riasztják őket egy nagyobb balesethez. Egyébként képzések folyamatosan zajlanak, az újak közül többen érdeklődnek afelől, hogy esetleg alkalmazásba is állhatnának-e, az önkéntes hegyimentőknek azonban többnyire van állása. Másrészt Bihar megyében meglehetősen jó a helyzet a felszerelésekkel és a járműflottával kapcsolatosan. Ez annak köszönhető, hogy a Bihar Megyei Tanács mindig igyekszik támogatni a munkájukat – magyarázta a hegyimentők vezetője.
Bihar megyében a nyári időszakban állandó ügyelet van a Pádis-fennsíkon és a Bihar-hágón, Vársonkolyoson csütörtöktől vasárnapig, Biharfüreden pedig péntektől vasárnapig vannak jelen, a téli időszakban ez változik. Bevetés esetén tudnak riasztani munkatársakat a váradi és a belényesi bázisokról, de gyakran segítenek az önkéntesek is. Pintér hozzátette: egyre látogatottabb Biharrósa környéke, hiszen barlangok, via ferraták, túraútvonalak is vannak már, így a jövőben szükség lenne ott is bázisra, egyelőre hétvégi ügyeletre – mindez azonban szintén az alkalmazottak számára biztosított finanszírozástól függ.
Mi a megoldás?
Az emberállomány kiegészítésére tehát az lenne a megoldás, ha felszabadítanák a befagyasztott helyeket, illetve, ha átszerveznék a hegyimentők bérezésének forrását. Példaként említette itt Pintér azt, hogy a Bihar Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház a megyei tanácshoz tartozik, azonban a sürgősségi osztály alkalmazottait az egészségügyi minisztérium fizeti. Véleménye szerint a hegyimentők esetében is lehetne egy hasonló „felosztás”, hogy a központi finanszírozáshoz tartozzanak. Hozzátette, hogy tulajdonképpeni hegyimentők alkalmazására lenne szükség, nem az adminisztratív részt kellene bővíteni. Mint elmondta, országos szinten azt is ajánlották, hogy minden megyében mérjék fel azt, hány hegyimentőre lenne szükség. A hegyvidéki területeken ugyanis, ahol sípályák, barlangok, mászórészek stb. vannak, nagyobb és bővebb lefedettségre van szükség, tehát az egész új finanszírozási rendszert egy felmérés kellene megelőzze.

Fotó: Facebook/Salvamont Salvaspeo Bihor
Véleménye szerint a 300 hegyimentő alkalmazása valóban segítené a munkájukat, hiszen erejükön túl teljesítenek. Az ideális azonban az lenne, ha országos szinten összesen 1500 lenne az operációs kapacitás, ami 100 százalékos lefedettséget jelentene, azonban ez egy többéves projekt – fogalmazott Pintér István, hozzátéve: jelenleg is zajlanak az egyeztetések, s bíznak abban, hogy hamarosan lesz pozitív változás.
Tánczos Barna: Kötelességünk megoldást találni
Bihar megyébe látogatott a múlt héten Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, melynek során a hegyvidéket és a hegyimentőket is felkereste. A közösségi médiában tett közzé egy bejegyzést, melyben úgy fogalmazott: tisztában van a problémákkal és mindenképpen meg kell oldani azokat. „Megmentjük a hegyimentő szolgálatot! Van, amikor még az életmentőknek is segítségre van szükségük. A pénzügyi stabilitás és az intézményi háttér életeket ment, és professzionális szolgáltatást biztosít a hegyi turizmus számára. Kötelességünk, hogy a kormány és a megyei tanácsok közötti párbeszéd révén megoldást találjunk az ország hegyimentő szolgálatainak működésére és megerősítésére” – írta a bejegyzésben.







