A nagyváradi premontrei rend és a helyi önkormányzat közötti konfliktus újabb fordulóponthoz érkezett: a Váradhegyfoki Premontrei Prépostság szerint május 14-én véglegessé válhat Fejes Rudolf Anzelm prépost-prelátus kilakoltatása a rendházból és az egyházi székhelyről. A préposti hivatal május 12-én, kedden kiadott, rendkívül éles hangvételű közleményében azt állítja, hogy az eljárás nem csupán jogsértő, hanem egy államilag elismert egyházi intézmény felszámolását jelenti.
A konfliktus középpontjában a nagyváradi Mihai Eminescu Főgimnázium épülete áll, amely egykor a premontrei rend iskolája volt. Az önkormányzat az épület felújítására hivatkozva indított kilakoltatási eljárást, a rend azonban azt állítja: a városvezetés valójában olyan ingatlanrészeket is birtokba akar venni, amelyek jogilag és egyházjogilag is a prépostsághoz tartoznak.
„A prépost és a prépostság jogilag elválaszthatatlan”
A közlemény egyik központi állítása, hogy Fejes Rudolf Anzelm nem egyszerű magánszemélyként lakik az épületben, hanem a rend törvényes képviselőjeként.
– fogalmaz a dokumentum, amely szerint az apát eltávolítása a székhelyről gyakorlatilag a prépostság működésének ellehetetlenítését jelenti. A prépostság arra is emlékeztet, hogy Fejes Rudolf Anzelm kinevezése kánonjogi alapú, életre szóló tisztség, amelyet a Szentszék erősített meg. A közlemény szerint „ez a kötelék ugyanolyan természetű, mint az egyházi házasság”, ezért azt kizárólag a Vatikán bonthatná fel, nem pedig egy romániai hatóság vagy bíróság.
A rend álláspontja szerint a helyzet megértéséhez kulcsfontosságú az is, hogy a Szentszék már 1947-ben hivatalosan rögzítette a prépostság székhelyét a jelenlegi épületkomplexumban. A közlemény hangsúlyozza: a Vatikán nemzetközi jogi értelemben szuverén jogalany, ezért a román állam nem módosíthatná egyoldalúan az akkori döntést.
– áll a dokumentumban. A prépostság szerint az önkormányzat éppen ezért nem magát az egyházi intézményt perelte be, hanem Fejes Rudolf Anzelmet mint természetes személyt. A közlemény szerint ez tudatos jogi stratégia volt, mert így elkerülhették azokat a kérdéseket, amelyek az egyházi tulajdon jogi védettségére vonatkoznának.
A rend több romániai jogszabályra is hivatkozik, köztük a vallásszabadságról szóló törvényre, amely szerint a kultuszi célokat szolgáló javak lefoglalhatatlanok. A közlemény szerint az önkormányzatnak választ kellett volna adnia arra, miként lehet végrehajtás alá vonni templomot, sekrestyét, kolostort, liturgikus tárgyakat és miseruhákat.
A dokumentum különösen súlyosnak nevezi, hogy a végrehajtás során csendőrök kíséretében léptek be olyan területekre is – köztük a templomba, a sekrestyébe és a kolostorba –, amelyek nem szerepeltek a kilakoltatási ítéletben. A prépostság szerint a Bihari Törvényszék maga is kimondta áprilisban, hogy az érintett ingatlanrészek pontos elhatárolása nem tisztázott, ennek ellenére a végrehajtás már megkezdődött.
A közleményben arra is kitérnek, hogy az önkormányzat jogi képviselője a bíróság előtt korábban azt állította: a végrehajtás kizárólag a gimnázium épületére vonatkozik. Ezzel szemben a csendőrség hivatalos dokumentuma szerint a végrehajtó több különböző címre is fegyveres kíséretet kért.
A rend szerint május 14-én a helyzet tovább súlyosbodhat, mert, mint írják, a végrehajtó visszatér, és megszüntetik a közműszolgáltatásokat is.
– írják, hozzátéve, hogy ezzel fizikailag lehetetlenítik el a liturgikus életet, még akkor is, ha hivatalosan nem tiltják be a misézést.
A közlemény külön hangsúlyozza, hogy a Vallásügyi Államtitkárság több alkalommal tiltakozott az eljárás ellen, ugyanakkor azt közölte: a hatalmi ágak szétválasztása miatt nincs lehetősége beavatkozni. A prépostság szerint jelenleg minden intézmény a másikra hárítja a felelősséget.
A rend azt is kifogásolja, hogy az egész folyamat egy 26,5 millió eurós fejlesztési projekt részeként zajlik, amelynek jelentős részét uniós forrásokból finanszírozzák. A közlemény szerint a projekt dokumentációjában maguk a tervezők is feltüntették, hogy bizonyos érintett területek a katolikus egyház tulajdonában állnak.
A prépostság a közlemény végén a sajtóhoz fordul, és arra kéri az újságírókat, hogy legyenek jelen május 14-én a nagyváradi Fájdalmas Szűzanya-templomnál.
– írják. A dokumentum szerint a mostani ügy túlmutat egy ingatlanvitán. „Nem azt kell eldönteni, hogy ki a tulajdonos. Azt kell eldönteni, hogy milyen Európában akarunk élni” – fogalmaz a közlemény.
Dance
