A Magyarságkutató Intézet munkatársai visszatérő vendégei a Szent László Napoknak, az elmúlt két évben nagy érdeklődés mellett tartották meg előadásaikat Szent Lászlóról és koráról, illetve Szent László örökségéről.

Prof. dr. Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet jelenlegi igazgatója 2018-ban tartott előadást Szent Istvánról, Szent Lászlóról és a Szent Koronáról a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban, a Magyar Polgári Egyesület által szervezett László Gyula-emlékkonferencián. Folytatva az előadássorozatot, a Magyarságkutató Intézet munkatársai ezúttal három előadást tartanak Szent László király kultuszáról és tiszteletéről június 27-én, pénteken 11 órától a nagyváradi várban (Fejedelmi palota – C épület, I. emelet, 7-es terem).

Babucs Zoltán hadtörténész, a Magyarságkutató Intézet kabinetvezetője Szent László kultusza a magyar királyi honvédségben címmel tartja meg előadását. A gyalogság védőszentjeként Szent László kultusza az 1920-as évek elejétől fokozatosan emelkedett a Magyar Királyi Honvédség gyalogságának körében. Nevét viselte a soproni 4. honvéd gyalogezred, amely részese volt az országgyarapításoknak, becsülettel helytállva a Don-kanyarban, majd a Kárpátok előterében. 1944 őszén, a magyarországi harcok idején szervezték meg a honvédség elit seregtestét, a Szent László hadosztályt, amely az ipoly-garami harcok során morzsolódott fel.

Dr. Hursán Szabolcs, a Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának tudományos munkatársa Batthyány József érsek Szent László sermója (beszéde) címmel tart előadást, amelynek központi témája Batthyány József későbbi esztergomi érsek egy ifjúkori sermója, tehát beszédje lesz, amit 1746-ban tartott Szent Lászlóról Bécsben. A téma kapcsán az előadó bemutatja Szent László korabeli, valamint a magyar történelem nagy alakjainak, szentjeinek tiszteletét a Batthyány családban. Az előadásban hallhatunk a főnemesként a „szegények orvosa” címet kiérdemelt Batthyány-Strattmann Lászlóról is, aki természetesen a szent királyról kapta nevét.

Dr. Kertész Balázs, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának tudományos munkatársa Szent László alakja a középkori prédikációirodalomban címmel tart előadást. Szent László király 1192-ben lezajlott kanonizációját követően az ünnepnapján, június 27-én a szent királyról szóló prédikációk hangzottak el a templomokban. A prédikáló egyháziak gyakran leírták a beszédeket, beszédvázlatokat, ezeknek azonban csak egy töredéke maradt fenn. A középkor végén két ferences szerzetes, Temesvári Pelbárt és Laskai Osvát szentekről szóló prédikációgyűjteményei – köztük a Szent László-beszédekkel – már nyomtatásban jelentek meg. Az előadás foglalkozik a fennmaradt beszédek számával, a fennmaradás módjával, az ismert szerzőkkel, és körbejárja azt a kérdést is, hogy ezek a beszédek milyen Szent László-képet közvetítettek a hallgatóság felé.