A cselekmény középpontjában Szegény Dzsoni (Scurtu Dávid), a világ vándora áll, aki beleszeret Árnikába (Szigyártó Johanna), Östör király (Szabó Eduárd) lányába. Kapcsolatuk azonban felébreszti a Százarcú Boszorka (Trabalka Cecília) féltékenységét, és gonosz varázslata miatt hol Dzsoni, hol Árnika változik kacsává. A szerelmesek csak a Hétfejű Tündér segítségével törhetik meg az átkot, de míg eljutnak hozzá, számos kalandba keverednek a rablóbandával, a magányos, sértődékeny farkassal és tizenkét, örökké rosszkedvű testvérrel.

És legvégül persze a legfőbb varázslat, a szeretet hozza el a happy endet mindenki számára. Mindezt Novák Péter összetéveszthetetlenül egyéni rendezésében, egyszerre idézve meg a gyermeki rácsodálkozást és a felnőttek számára is értelmezhető, játékos, mégis elgondolkodtató rétegeket.

Ez a kettősség érzékelhető a kettős mese struktúrájában: az apa és a gyerek együtt alkotják, alakítják Dzsoni és Árnika történetét, egyszerre kívülállóként és szereplőként folyamatosan átjárva a valóság és a mese világa között.

A színpadkép Florina Bellinda Vasilatos munkája: a felmosópartvis, létra, a bevásárlókocsi és munkásruhába bújtatott táncosok sajátos, kicsit proletár hangulatot kölcsönöznek az előadásnak,

A két világ közötti átjárást a hátsó falra aggatott vállfák, és a ruhatartó állványokon lógó jelmezek vizuálisan is megjelenítik: a szerepcserékkel bárki bármikor átváltozhat bármivé, Dzsoni és Árnika emberből kacsává alakulnak és vissza, vagy a mesélő apa és gyermeke változnak át egy szempillantás alatt királlyá és királykisasszonnyá.

Ezt szolgálja a sok apró geg, a felnőttek világát idéző eszközök és az előadókra rótt komoly feladat, hiszen egyszerre kell táncolniuk, énekelniük és játszaniuk. Ám ahogy a rendezés igyekszik a felnőtteket is bevonni, időnként kibillen az egyensúlyból. A produkció olykor túlságosan harsánnyá válik, főként a kisebb gyerekek számára; a boszorkány figurája pedig kifejezetten ijesztő lehet a nyolc év alattiaknak. Hiányérzetet keltett, hogy a mikroport használata ellenére a szereplők éneke több jelenetben túl halk, a dalszövegek nehezen érthetők, pedig Szirtes Edina Mókus zenéi és Závada Péter dalszövegei fontos elemei az előadásnak.

Összességében azonban élő, lüktető, szeretettel teli előadás született, mely

A szeretet, az összefogás és a megbocsátás üzenete organikusan simul a cselekménybe, bár Lázár Ervin és az előadók a darabot lezáró megható jelenetben figyelmeztetnek: a mesében minden jóra fordul, de a valóságban ez nincs mindig így, még akkor sem, ha nagyon akarjuk.

A gyerekeket azonban megvigasztalta a Transilvania Stúdió előcsarnokában várakozó Mikulás, aki apró ajándékokat osztott azoknak a csöppségeknek, akik oda mertek menni hozzá. Végezetül kultúrtörténeti érdekességként említem meg, hogy a mese 1983-as filmadaptációjában az akkor húszéves Orbán Viktor is feltűnt egy epizódszerepben, az egyik focizó rablót alakította.