Először a „debreceniség” volt a fő téma: lehet-e valakit debreceninek nevezni, ha nem a cívisvárosban született. Ennek jegyében a Méliusz Juhász Péter Könyvtár vezetői mutattak be négy kötetet. A Kollár Árpád költő, Grela Alexandra képzőművész és Lakner Lajos irodalomtörténész által jegyzett Az én Debrecenem című verses ismeretterjesztő könyv a cívis életmód jellegzetességeit és a város közismert és kevésbé ismert tereit, épületeit, helyszíneit dolgozza fel megejtő képi világgal.
Fotó: Ciucur Losonczi Antonius
A Debreceni cívisházak és lakóik nyomában című album az alföldi város jellegzetes parasztpolgári lakóházainak történeteit eleveníti meg. A 24 emelet, 24 történet című kötet a második világháborúban szétbombázott Petőfi térre felhúzott, titokzatos, társtalan magasház lakóinak különleges közösségét mutatja be. A Sajó című album pedig az art deco világhírű debreceni mesterének, a holokauszt-túlélő Sajó Istvánnak állít emléket.
Fotó: Ciucur Losonczi Antonius
Ezt követően közös felolvasást tartottak írásaikból a Debrecen–Nagyvárad Irodalmi Műhely (DENIM) tagjai. Egyik házigazdaként Szűcs László újságíró felidézte, hogy decemberben a cívisvárosban kezdődött a közös alkotói munka középiskolás és egyetemi hallgató diákok részvételével, melynek célja az év végére egy közös irodalmi antológia kiadása.
Programfelelős a Holnap Kulturális Egyesület volt, együttműködő partnerek pedig a debreceni Partium Ház és a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár.
Fotó: Ciucur Losonczi Antonius
Dance
