Az este hét órakor is tapasztalható rekkenő hőség elől a színház épülete igazi menedékként szolgált, így a korán érkezők is az előcsarnokban várakoztak, köszöntötték egymást, hamarosan pedig a fesztivál himnusza alatt mindenki elfoglalta helyét az impozáns épületben. Az est moderátoraként közreműködő Bozsódi-Nagy Orsolya elsőként Zatykó Gyulát, a Szent László Napok főszervezőjét hívta fel a színpadra.
Ma nem csupán egy kulturális rendezvénysorozat kezdődik el, hanem közösen idézzük fel azt az örökséget, amely ezer éven át formálta nemcsak városunkat, hanem egész nemzetünket. Ünneplünk – de nem feledünk. Mulatunk – de közben emlékezünk. Mert a Szent László Napok több egy fesztiválnál: ez identitás, gyökér, hűség, és jövő egyszerre
– fogalmazott Zatykó Gyula. Mint elmondta: a Szent László Napok rendezvénysorozat minden évben lehetőséget kínál arra, hogy a hagyományainkat ne csupán megtartsuk, hanem élővé tegyük, a számos program pedig nemcsak szórakozást jelent, hanem közösségépítést, a nemzeti öntudat megmutatkozását is.
Az elmúlt években bebizonyosodott: a Szent László Napok nemcsak a nagyváradi magyar közösség ünnepe, hanem a román és más nemzetiségi polgárok számára is érték, közös öröm, közös élmény. Mert kultúránk akkor a legerősebb, ha nem elzárkózik, hanem megmutatja önmagát – büszkén, nyitottan, méltósággal
– tette hozzá, köszönetet mondva egyúttal a rendezvény létrejöttében fontos szerepet játszó szervezőcsapatnak, támogatóknak.
Most, mikor hivatalosan is megnyitjuk a 2025-ös Szent László Napokat, arra kérem önöket, ne csak nézői, hanem résztvevői legyenek ennek az ünnepnek. Járjanak végig minél több programot, beszélgessenek egymással, hallgassanak koncertet, tekintsék meg a kiállításokat, kóstolják meg az ízeket – és engedjék meg, hogy ez a hét emlékezetes legyen önök számára. Mert amikor egy város közösen ünnepel, akkor valóban közösséggé válik
– jegyezte meg.
Florin Birta, Nagyvárad polgármesterének üzenetét a fesztivál főszervezője olvasta fel magyar nyelven.
A Szent László Napok lehetőséget nyújtanak arra, hogy tisztelegjünk egy alapító személyiség előtt, de arra is, hogy elgondolkodjunk azon az úton, amelyet közösségünk az évszázadok során megtett
– fogalmazott az elöljáró, írásában kiemelve a lovagkirály érdemeit, aki felvilágosult uralkodóként és ugyanakkor keresztény értékek híveként megértette a hatalom és bölcsesség, a hit és felelősség közötti egyensúly jelentőségét.
[Szent László király] stabilitást biztosított egy zűrzavaros korszakban (…), egy olyan jövőképet hirdetett, amely meghaladta korának határait. Kiállt a közösségek közötti párbeszéd mellett, tiszteletben tartotta a sokszínűséget, és megteremtette a feltételeket népek békés egymás mellett éléséhez. Ez a nyitottság mások iránt, a falak helyett hidak építésének bölcsessége uralkodásának egyik legértékesebb öröksége. Nagyvárad ma is őrzi ezt a szellemiséget
– jegyezte le üzenetében a polgármester.
Szent László öröksége
Novák Irén, Magyarország művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkára beszédében rámutatott:
Szent László öröksége élő, évszázadokon átívelő, elválaszthatatlan a nemzeti összetartozás és a megmaradás ügyétől. Hagyatéka segít megőrizni nemzeti kultúránkat és értékeinket a 21. század forgatagában is. Eszmeisége egyszerre szólít hitre, cselekvésre és a közösség iránti elköteleződésre.
A Szent László Napok nemcsak emlékezésre, hanem egymás megerősítésére is hív bennünket – tette hozzá. Rámutatott: a Szent László Egyesület amellett, hogy fesztivállal a városalapító király előtt tiszteleg, a rendezvény a magyar közösség megerősítését is célozza.
Magyarország kormánya pedig támogat minden olyan kezdeményezést, amely a magyarság megmaradását, lelki, szellemi megerősödését és gyarapodását szolgálja határon innen és túl, és amely azt jelképezi, hogy nemzetben gondolkozunk, és a nemzet megbonthatatlan egységében gondolkozunk
– jegyezte meg. A fesztivál nyitógálájának napján a Nemzetközi Űrállomásra megérkezett Kapu Tibor szavait idézve hozzátette: „jó érzés büszke magyarnak lenni”.
Tizenötmillió magyar szíve dobban ezért a fiatalért, hitet és erőt ad nekünk, fiataljainknak, ugyanúgy, ahogy a Szent László Napok teszik Nagyváradon. Ezért köszönet illeti mindazokat, akik ezt a rendezvényt több mint tíz éve életben tartják
– tette hozzá.
Puskás István, Debrecen alpolgármestere beszédében a két város közötti testvérvárosi kapcsolatot emelte ki, megjegyezve: mindig is cselekvésre sarkalló, „jószomszédi irigykedéssel” tekintett a Körös-parti városra.
Hogy Debrecen évről évre itt van a Szent László Napokon, az ennek a jószomszédi szeretetnek a megnyilvánulása szeretne lenni, azt szeretnénk ezzel kimutatni, hogy számunkra milyen fontos ez a szomszédság
– jegyezte meg, rámutatva, hogy a két város közötti testvérvárosi kapcsolat nem merül ki a formalitásokban.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke beszédében felidézte: a Szent László Napok a lovagkirály 1192-ben történt szentté avatásának napjához kapcsolódik.
A mai napon elégtétellel állapíthatjuk meg, hogy mind ez ideig hűségesen sáfárkodtunk történelmi örökségünkkel, és Erdély-szerte, továbbá Partiumban és Bánságban, úgymint Kolozsváron, Nagyváradon, Marosvásárhelyen, Temesváron és Brassóban – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács égisze alatt – megteremtettük a magyar napok gazdag hagyományát. Ezek önállósodása és fejlődéstörténete híven példázza nemzeti ébredésünket és magyar közösségünk élni akarását
– fogalmazott.
A helyettes államtitkár beszédére reagálva, Kapu Tibor után megemlítette a napokban újabb expedícióra indult Varga Csaba nagyváradi hegymászót, aki ezúttal a világ második legmagasabb hegycsúcsát, a K2-t szeretné meghódítani.
Fontos, hogy azon mélységek után, amelyeken áthaladtunk az elmúlt századokban és különösképpen az elmúlt 105 esztendőben, újabb csúcsokra törjünk. (…) Erre biztasson bennünket a mai napon Szent László lovagi példája, állhatatossága és eget ostromló hite –
fogalmazott.
Az ünnepi beszédeket követően a közönség Bársony Bálint és a Magyar Rhapsody Projekt Ősapáink útján című dinamikus koncertjét láthatta és hallhatta, melyben az ikonikus magyar nép- és műdalok mellett a Balkánra jellemző dallamok, valamint török és bolgár zene is helyet kapott.
Dance
