Bihari Napló
Jókai Mórra emlékeztek a nagyváradi Tibor Ernő Galériában
Jókai Mórra emlékeztek a nagyváradi Tibor Ernő Galériában

Fotó: Ciucur Losonczi Antonius

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

Jókai 200 címmel a tagok alkotásaiból nyílt időszaki csoportos tárlat november 4-én, kedden este a nagyváradi Tibor Ernő Galériában, ahol zenés-irodalmi műsorral is emlékeztek az írófejedelemre a születésének 200. évfordulója alkalmából.

Az egybegyűlteket Csathó Töhötöm, a TEG művészeti vezetője köszöntötte. Kifejtette: 200 éve született Jókai Mór, s ezen évforduló nem múlhat el anélkül, hogy a Tibor Ernő Galéria közössége ne vegye észre azt, hogy a magyar irodalom egyik meghatározó alakjáról van szó.

Ide illő alkotásaikkal megpróbáltak a műveiben megjelenő karaktereket „elcsípni”, érzelmeket megragadni, miközben a tárlat anyaga, ami a műfajokat és technikákat illeti, teljes mértékben igazodik a képtár sokszínűségéhez.

Idézet
Ami viszont közös, az a téma, hogy Jókainak az alakját, a munkásságát, a műveiben megjelenő értékeket próbáltuk mi magunk is visszaadni

– közölte Csathó Töhötöm.

Galéria

Fotó: Ciucur Losonczi Antonius

Bodóczi Erzsébet ny. magyartanár arról értekezett ezután, hogy ki is volt valójában Jókai Mór? Kijelentette: Jókai a magyar irodalom legnagyobb mesemondója, a legolvasottabb magyar írónk, Petőfi mellett őt ismeri a magyar irodalomból a leginkább a nagyvilág.

Jókai gyermekkorára nem tért ki az előadó, egyenesen 1848. március 15-re ugrott, majd az ötvenes és hatvanas évekről beszélt, ami az író pályafutásában az emlékezés időszaka volt, a regényeivel hatalmas olvasótábort teremtve magának. Arra hívta fel a figyelmet: Jókai a közélet más területén is maradandót alkotott, hiszen volt országgyűlési képviselő, szerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Galéria

Fotó: Ciucur Losonczi Antonius

Néhány érdekesség is szóba került az író életéből: például az, hogy eredetileg Jókay Móricznak hívták, ipszilonnal. Több nyelven beszélt és rengeteg dolog érdekelte, tornázott, vívott, lőtt, rajzolt, festett, szobrokat faragott, gyümölcsöt termesztett, tengeri csigákat gyűjtött és távcsővel rendszeresen kémlelte a csillagokat. Sokat utazott, Váradon is többször megfordult. Kedvenc ételei voltak a bableves disznó körömmel, a malacpörkölt, a kacsa vöröskáposztával, a kapros-túrós lepény és a tepertős pogácsa, a szerelmi élete pedig legalább olyan kalandos volt, mint a regényei.

Igényesen összeállított, egy ősbemutatóval is tarkított prózai-zenés műsorral készültek a Sola Fide Kulturális és Közösségi Egyesület tagjai: Boros Beatrice zeneszerző, Fórián Andrea írónő és Thurzó Sándor József brácsaművész. Nagyváradhoz köthető írók, költők munkáiból válogattak, melyek szellemiségükben, mondanivalóikban, hitvallásaikban illeszkedtek a Jókai regényeiben megjelenített környezethez, az ezekben megfogalmazódott identitáserősítő üzenetekhez.

Galéria

Fotó: Ciucur Losonczi Antonius

A kiállításon Nyitrai Károly, Popon Krisztina, Bányai Szabados Katalin, Vassy Erzsébet, Treier Erzsébet, Mierluțiu Emilia, Barbici Éva, Marian Noémi, Lantos Enikő, Csathó Töhötöm, Rob Ibolya, Csordás-Piski Ibolya, Gheorghe Pal, Balajti Károly, Czentye Andrea, Márton Katalin, Újlaki Ildikó, Gavrucza Tibor és Sass Tibor alkotásai tekinthetőek meg egész novemberben, keddtől szombatig 11-16 óra között.

Galéria

Fotó: Ciucur Losonczi Antonius

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben