Az időszakos kiállítás különlegessége, hogy több olyan jelentős mű is szerepel benne, amely ritkán látható a nyilvánosság előtt. A tárlat átfogó képet nyújt a nagybányai művésztelep fejlődéséről: a századforduló naturalista festészetétől az impresszionizmuson és posztimpresszionizmuson át egészen az avantgárd irányzatokig, valamint a posztnagybányai mesterek munkásságáig – állt az esemény meghívójában.

Az április 18-án, szombat délután a római katolikus püspöki palota második emeleti kiállítóterében tartott tárlatnyitón a püspökség részéről Lakatos Attila üdvözölte az érdeklődőket.

Böcskei László megyés püspök hangsúlyozta: azért szerveznek olyan sok kiállítást,

Megőrizni és megmutatni másoknak is azt, ami valóban értékes. Felfedezni és meglátni a szépet, beengedni az életünkbe mindazt, ami gyönyörű. A világ szépsége pedig valamiféleképpen illusztrálva van a művészek által, hiszen az Isten által teremtett környezet egy-egy felvillanását örökítették meg a nagybányai művésztelep alkotói is.

– kérte a váradi egyházmegye főpásztora.

Fábry Szabolcs János konzul (Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa) a bátorság fontosságáról beszélt. Mert – mint kifejtette – ahhoz, hogy a művészek ecsetet ragadjanak, bátraknak is kellett lenniük.

– jelentette ki Fábry Szabolcs János.

Dr. Vígh Annamária történész-muzeológus, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese arra hívta fel a figyelmet:

A budapesti Ernst Galéria válogatásában kiemelkedő, ritkán látott műtárgyak utaztak korábban Nagybányára, Marosvásárhelyre és Szabadkára, most pedig Nagyváradra.

Mindannyian szeretünk remekművekben gyönyörködni, de mitől remekmű a remekmű? – tette fel ezután a kérdést a muzeológus. Attól, hogy egyszeri, megismételhetetlen és különleges képet ad a világról. Átrendezi, átprogramozza a megszokott látási gyakorlatunkat, s felfedezünk valami olyasmit, amit mindig is láthattunk volna, de eddig nem vettünk észre.

– magyarázta Vígh Annamária.

„Nagybánya a magyar művészet szent földje, hiszen oda vágyakozott generációkon keresztül minden magyar művész. Nyugodtan kijelenthetjük:

Kellettek ehhez a szerencsés körülmények is, de mindez nem lett volna elég, ha Nagybánya nem olyan, amilyen. Festészete egy történelmi korszak eredménye, a magyar művészet egyik legszebb fejezete, a természet szeretete és a művészi szabadság egymásra találása” – fogalmazott a Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese.

Eleni Korani kurátor kiemelte, hogy az 1896-ban alapított nagybányai művésztelep

amely a természet közvetlen megfigyelésére épülő plein air és a naturalizmus eredményeit honosította meg. Az itt kibontakozó művészeti gondolkodás meghatározó hatást gyakorolt a 20. századi közép-európai festészet alakulására.

Kiemelkedik közülük Czóbel Béla 1907-ben Párizsban festett Fauve csendélete, amelyet a közönség legutóbb 2013-ban a Musée d’Orsay Allegro Barbaro című kiállításán láthatott a francia fővárosban. Emellett Iványi-Grünwald Béla több jelentős alkotása is jelen van a válogatásban. Korb Erzsébet 1928-ban készült Levétel a keresztről című alkotása pedig most először szerepel nyilvános kiállításon.

A Nagybányai remekművek magángyűjteményekből című tárlat nem jöhetett volna létre a magángyűjtők önzetlen támogatása és a Magyar Nemzeti Galéria- Szépművészeti Múzeum elkötelezett pártfogása nélkül. A kiállítás az Ernst Galéria és a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség közös szervezésében, a Közép-európai Örökség Program keretében, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a Centrum Patachich támogatásával valósult meg.