Lukács Annamária 2002-ben kezdte el tanári pályáját, a 2-es Számú Általános Iskolában, Nagyváradon. Fontosnak tartotta az iskolakórus megszervezését és vezetését minden olyan tanintézményben, ahol eddig tanított.
Szerinte különösen a magyar közösségekben lényeges a kóruséneklés, mert ez az identitás tudatos őrzése és a közösségi élet szerves része.
A Posticum ifjúsági kórusát 2002 és 2008 között irányította, és a református egyházban is tevékenykedett kórusvezetőként. 2019-ben lett a Nagyváradi Művészeti Líceum tanára, ekkor kezdték megalapozni a magyar tagozat kórusának művészi irányelveit és fejlődését.

Fontos célkitűzésem a fiatal énekesek zenei műveltségének és nemzeti identitásának fejlesztése, tudásuk bővítése és a kapcsolatuk kialakítása a hazai magyar zenei hagyományokkal. Számomra a kórusvezetés az egyik legfontosabb művészi élmény, mely minden egyes alkalommal új lehetőséget kínál a kreativitás kifejezésére. A munka során mindig mély örömmel tölt el, amikor a kórustagok először éneklik tökéletes összhangban a darabot, és látom, hogy a kemény felkészülés gyümölcse valósággá válik. Meggyőződésem, hogy a zene képes összekapcsolni embereket, közösséget teremtő ereje van, és lehetőséget teremt arra, hogy mindenki együtt érezzen, együtt lélegezzen, közösen hozzon létre valami gyönyörűt. A visszajelzések és az apró sikerek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy minden próbát és koncertet értékes élményként éljünk meg
– fogalmazott Lukács Annamária.
Fotó: Nagyváradi Művészeti Líceum
A díjazottnak természetesen Nagy Gabriella, a művészeti líceum igazgatóhelyettese is gratulált.

Lukács Annamária számára a zenei nevelés nem csupán művészeti feladat, hanem kulturális küldetés is: a magyar zeneszerzők gazdag világán keresztül diákjaiban a magyarságtudat és a nemzeti identitás szeretetét igyekszik erősíteni. Szívvel-lélekkel vezényel, tanít és nevel. Munkájának köszönhetően a kórus nemcsak zenét, hanem identitást is közvetít, és a fiatalok szívébe ülteti a hovatartozás és a közösség értékeinek tiszteletét
– írta Facebook-bejegyzésében.
Márkos Albert (Székelykeresztúr, 1914 – Kolozsvár, 1981), akiről a díjat elnevezték, romániai magyar zeneszerző, karnagy, tanár volt, másokkal együtt ő állította össze az unitárius egyház új énekeskönyvét.
Fotó: Nagyváradi Művészeti Líceum