Tizennegyedik alkalommal rendezték meg Nagyváradon a HolnapUtán Fesztivált, amely az elmúlt években fokozatosan a színházi nevelés és a tantermi előadások egyik fontos találkozóhelyévé vált. Az idei, május 5. és 8. között zajló rendezvény fókuszában ismét a fiatalok álltak: olyan előadások érkeztek Erdélyből és Magyarországról, amelyek nemcsak szórakoztatni szeretnének, hanem párbeszédet kezdeményeznek a diákokkal.
– mondta portálunknak Fazakas Márta, a fesztivál főszervezője. Elmondása szerint tavaly újabb lépést tettek a színházi nevelés irányába, és tudatosan olyan produkciókat hívtak meg, amelyek meghatározott korosztályoknak szólnak, pedagógiai céllal készülnek, és gyakran interaktív elemeket is tartalmaznak.
A fesztivál egyik különlegessége, hogy az előadások jelentős része nem hagyományos színházi térben zajlik. Az idei nyolc produkcióból hat tantermi előadás volt: a színészek konkrétan az osztálytermekbe költöztek be, így a diákok saját megszokott környezetükben találkozhattak a színházzal. Négy nagyváradi iskola működött partnerként a rendezvényben. A diákok számára pedig,
– mondta a főszervező. Hozzátette: az iskolák nyitottan fogadták a kezdeményezést, még akkor is, ha a szervezés sokszor bonyolult, hiszen egy-egy előadás kedvéért át kell alakítani a tantermeket.
A HolnapUtán nem csupán előadásokat kínál, hanem szakmai fórumként is működik. Minden nap elemző beszélgetéseket tartottak, amelyek során meghívott szakértők értékelték a látottakat. Fazakas Márta szerint a színházi nevelés „nagyon érzékeny, nagyon bonyolult” műfaj, hiszen egyszerre kell közel kerülni a diákok világához és pedagógiai szempontból is hitelesnek maradni.
– fogalmazott.
Az idei program két hangsúlyos tematikus irány köré szerveződött. Az egyik a klasszikus irodalmi művek újraértelmezése volt. A kolozsvári Váróterem Projekt Bánk bán? Jelen! című tantermi előadása Katona József drámáját próbálta közelebb vinni a középiskolásokhoz. Fazakas Márta szerint az előadás után több diák örömmel mondta, hogy végre érti a történet alapjait, így könnyebben tud majd kapcsolódni az eredeti szöveghez is. Hasonló szándékkal készült a kézdivásárhelyi Udvartér Teátrum Móricz Zsigmond nyomában című produkciója is, amely a szerző művein keresztül beszélt felelősségről és döntésekről. Ezt az előadást május 8-án láthatták a diákok.
A másik hangsúlyos tematika a család és az emberi kapcsolatok kérdése volt. A marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház szerdán bemutatott Atya, fiú, … című interaktív előadása a szülő–gyermek kapcsolat dilemmáit vizsgálta, míg a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház szintén szerdán eljátszott Mozaik című produkciója egy mozaikcsalád történetén keresztül mutatta meg a családi törések és az együttélés nehézségeit.
A fiatalok identitáskeresése és érzelmi világa szintén hangsúlyosan megjelent a programban. A budapesti Kohó Egyesület az önismeret, a barátság és a kommunikáció témáit járta körül az Innen látni az egész világot című előadásban, míg a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház Élet-ritmusra című produkciója az önkifejezés és az elfogadás kérdéseit vizsgálta a zene segítségével. Mindkét említett előadást csütörtökön láthatták a fiatalok.
A fesztivál zárónapján, pénteken a már említett Móricz Zsigmond művek feldolgozása mellett a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának Pali és Lea című előadása került színre, ez a produkció a a szerelemről, a generációs konfliktusokról és a fiatalok önállósodásáról szólt. A kisebbeknek szóló programok között szerepelt a debreceni Csokonai Színház Sárkányszem című produkciója, melyet kedden mutattak be.
Fazakas Márta szerint a fesztivál egyik legfontosabb tapasztalata, hogy a diákok nyitottak az ilyen típusú találkozásokra.
– fogalmazott. Hozzátette: bár a színházi nevelés nem feltétlenül népszerű műfaj a színházi szakmán belül, mert részben alárendelődik a pedagógiai céloknak, és sokkal kisebb létszámú közönség előtt is zajlik összevetve a nagyszínpadi előadásokkal, mégis fontosnak tartja, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kapjon Erdélyben is.
Dance
