A NOCA nagyváradi kortárs művészeti központ csütörtök délelőtt sajtóbejáráson mutatta be a NOCA Seeing Future #1 című kiállítást, amelyet hivatalosan csütörtök délután 18 órától nyitnak meg. A tárlat az intézmény első olyan kiállítása, amely nyílt pályázat eredményeként jött létre, és a szervezők tervei szerint minden év nyarán hasonló felhívással biztosítanak bemutatkozási lehetőséget a pályakezdő képzőművészeknek.
A felhívásra több mint hetven jelentkezés érkezett Nagyváradról, Kolozsvárról és Temesvárról. A zsűri végül tizenegy alkotót választott ki, elsősorban olyan művészeket, akik tanulmányaik végén járnak, vagy legfeljebb két éve végeztek művészeti egyetemen. A kiválasztásnál nem életkori, hanem szakmai szempontok érvényesültek.
Fotó: Pap István
A kiállítást Cristina Vasilescu és Suzana Vasilescu kurátorok rendezték. Cristina Vasilescu elmondta: ezúttal nem egy előre meghatározott tematika köré építették fel a tárlatot, hanem az alkotók saját művészi gyakorlatából indultak ki. A művek között így utólag rajzolódtak ki azok a közös motívumok, amelyek az emlékezethez, a látható és láthatatlan világ határához, az érzelmekhez, a szorongáshoz, valamint az ember és a digitális technológia kapcsolatának kérdéseihez kapcsolódnak.
Otilia Efros kézzel formázott porcelán- és kőagyag-szobrai a természet mikrovilágából merítenek ihletet, Lorena Buta airbrush technikával készült festményei pedig a technológiai túlterheltség, az elidegenedés és a stressz hatásait vizsgálják.
Giulia Vulturar munkáiban az emberi arc és a természeti motívumok kapcsolódnak össze álomszerű kompozíciókban, George Dîncu családi fényképekből kiinduló festményei az emlékezés bizonytalanságát idézik fel. Denisa-Sorana Cîșlariu installációi a női identitásról és a test feletti önrendelkezésről szólnak, míg Saint Algorithm című videómunkája a közösségi média algoritmusainak működésére reflektál.
Fotó: Pap István
Darius Iova fotográfiái a fény múló jelenségeit rögzítik, miközben magát a fényképet mint fizikai tárgyat is vizsgálják. Denisa Maria Ceascai litográfiasorozata arra a kérdésre épül, hogy mit szeretnénk, ha mások mondanának rólunk a halálunk után. Mihaela Coandă festményeit a városi terek és az építészet inspirálta, Corina Biriș videóinstallációi és szobrai pedig az ember és az állat kapcsolatát értelmezik újra juhok viselkedésének megfigyelésén keresztül.
A tárlaton Carolina Moscalu Marin Sorescu Jónás című művéből kiinduló festményei, valamint Răzvan Andrei Olariu kortárs szellemiségben újraértelmezett szentábrázolásai is szerepelnek.
A kurátorok külön olvasósarkot is kialakítottak, ahol a látogatók azokba a könyvekbe és szövegekbe lapozhatnak bele, amelyek az alkotókat és a kiállítás rendezőit inspirálták.
A NOCA Seeing Future #1 kiállítás csütörtök délután nyílik meg, és 2026. október 12-ig látogatható.
Csíkszék
