egy gyors lefolyású gyilkos kór végzett vele.

Ismerte viszont a feleségét, Dálnoky Ilonát, aki a váradi bábszínház egyik alapítója volt, majd súgóként dolgozott az 1970-es években. Vele többször is turnézott, egy alkalommal egy hónapig együtt is laktak.

– magyarázta Kiss Törék Ildikó.

A Kiss Stúdió Színház vezetője azt is megemlítette, hogy Dálnoky gyermekei közül a lánya, Zsóka követte apját a színművészeti pályán. A fia, István viszont a mérnöki hivatást választotta.

A színművésznő felidézte az ötvenes, hatvanas, hetvenes évek korszellemnek megfelelő színházi világát is. Jelezte, hogy Dálnoky 1956-ban fellépett abban a prózai darabban, mely Bukarestben a Színházi Dekád elnevezésű fesztiválon megosztott első díjat nyert. Amúgy pedig körülbelül 110 darabban játszott fő- vagy mellékszerepeket.

Meleg Vilmos színművész úgy fogalmazott:

Gyermekként több darabban is látta Dálnokyt Váradon, később pedig a színművész családtagjai a szűk baráti köréhez tartozókká váltak.

„Ne legyél komédiás, mert abból a családban van elég”

Dálnoky István megjegyezte: édesapja a „fő oka” annak, hogy belőle nem lett színész. Azt kérte ugyanis tőle: válasszon egy komoly szakmát, „ne legyen komédiás, mert abból a családban van elég”. Amikor az édesapja elhunyt, tizedikes volt. Borzalmas volt, az egész családot megviselte a halála. Annál is inkább, mivel a színművész nagyon családcentrikus volt, a feleségét rajongásig szerette.

De nemcsak a színpadon jeleskedett Dálnoky András: verseket írt és kiváló sportolónak bizonyult. Kedvenc hobbija a keresztrejtvényfejtés volt, sőt, ő maga is készített ilyen fejtörőket, melyek megjelentek a Fáklyában – tudtuk meg Dálnoky Istvántól.