Az 1594-ből származó úrvacsorai kelyhük (mely jelenleg a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Központ állandó gyűjteményes kiállításában látható) a bizonysága annak, hogy a településen már a 16. század végén megújult hitű „reformáta ekklézsia” volt. Egyik szép, hímzett úrvacsorai selyem terítőjük 1734-ből való, illetve az úrvacsorai edények egyikén-másikán is fellelhető egy-egy bőkezű adományozó neve.

Az 1720-as évek közepétől a település földesura a nemesi származású Dobozy Mihály volt, aki Vajdán (szőlő)birtokot vásárolt ott. Ő 1750-től egyben a Tiszántúli Református Egyházkerület főkurátora (napjainkban főgondnoknak nevezik ezt a tisztséget) is volt. Huszonöt esztendőn keresztül töltötte be ezt a fontos pozíciót a vallási és politikai szempontból nehéz, viszontagságos időkben. A Dobozy család leszármazottjai különben a napóleoni háborúkban is részt vettek, majd pedig az 1848–49-es magyar forradalomban. Dobozy Istvánt, aki 1800-ban Biharvajdán született, a szabadságharc bukása után a császári udvar halálra ítélte, de végül kegyelmet kapott. Később Székelyföldön csendőr-alezredes tisztként szolgált, és valószínűsíthetően 1875-ben hunyt el, vagyis 150 évvel ezelőtt.

– magyarázta Kondor Endre.

Az ezt követő régészeti feltárás és falkutatás során derült igazán fény a templom majdnem ezeréves múltjára. A műemlékké nyilvánított templomot testvéri összefogással, a hívek adakozó jóindulatából, belföldi és külföldi egyházak, segélyszervezetek támogatásával sikerült helyreállítani és Isten kegyelméből 2001 pünkösdjén újra felszentelni, tudtuk meg Kondor Endrétől.

A vasárnapi hálaadó istentiszteleten Bogdán Szabolcs János püspök hirdette az igét Máté evangéliuma 20. fejezetének 1-től 16-ig terjedő versei alapján. „Hála az elmúlt évszázadokért, az itt élő munkás elődökért, de mindenekfelett a bennünket egyformán elhívó Úr kegyelméért és azért, hogy az Ő országában nekünk is helyünk van, és hogy a mennyei Gazda szőlőskertjében mi mindannyian feladatot kapunk. Nagy kiváltság ez, ugyanakkor hatalmas felelősség is: elfoglalni kijelölt helyünket, alázattal és hűséggel végezni szolgálatunkat. Így majd az utánunk jövők is bekapcsolódhatnak ebbe a láncolatba” – fogalmazott prédikációjában a Királyhágómelléki Református Egyházkerület elöljárója.

Az egybegyűlteket ezután Cseke Attila fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős miniszter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke köszöntötte. Az ünnepségen jelen volt Kelemen Zoltán biharfélegyházi polgármester (közigazgatási szempontból ehhez a községhez tartozik Biharvajda), Dénes István Lukács püspökhelyettes, Garnai Sándor, a Bihari Református Egyházmegye főgondnoka, valamint a gyülekezet egykori lelkipásztora, Balogh Barnabás is.

A vendégek közt voltak szép számmal Vajdáról elszármazottak, a gyermekek, az ifjak és a kórus szolgálata gazdagította az ünnepet.

Az istentiszteletet után szeretetvendégség várta az ünneplőket a Dobozy Mihály gyülekezeti házban, ahol lehetőség adódott megtekinteni a Dovin házaspár jóvoltából a Múlt és jelen című alkalmi fotókiállítást is.

Biharvajda egy szinte teljesen református település, a gyülekezet 380 tagot számlál.