Pap István
A nagyváradi illetőségű, Debrecenbe ingázó Kiss Huba kereste meg szerkesztőségünket azzal a panasszal, hogy bár már 2020 szeptemberében elfogadták azt a törvényt, mely szerint a határátkelőkön külön sávot kell létesíteni azoknak, akik az egyik országban laknak, és a másikban dolgoznak, „de azóta senki a füle botját se mozgatja. Rengeteg időt veszítünk el a határon! Volt úgy, hogy felmentünk Székelyhídra az ottani határátkelőhöz, mert akkora volt a torlódás Borson” – fogalmazott. Hozzátette, hogy nem mindig súlyos a helyzet a határon, de mégis, a legjobb esetben is „naponta minimum negyven percet elvesztegetünk a ki- és beutazáskor amiatt, hogy ezt a törvényt nem léptették életbe” – panaszolta Kiss Huba. Elárulta, hogy csúcsidőben a legrosszabb a helyzet, azaz reggel nyolc és kilenc óra között, valamint délután négy óra körül, amikor az ingázók megindulnak hazafelé. Mint mondta, több ezer, a határ mentén élő, és a másik országban dolgozó személyt érint ez a probléma. Az ügyben szerkesztőségünknek nyilatkozó Laura Bondar, a nagyváradi területi határrendészet szóvivője elmondta, hogy a Bors I. határátkelőnél lévő infrastruktúra nem teszi lehetővé azt, hogy külön sávot létesítsenek az ingázóknak. Elárulta, hogy a határrendészethez is befutottak írásos kérelmek ez ügyben, de ez a probléma ott nem megoldható. Kifejtette, hogy a határátkelést megkönnyítette és némiképp meggyorsította a Bors II. határátkelő megnyitása, de érdemi változást ez sem hozott, mert mint a szóvivő kijelentette, a kamionsofőrök továbbra is főként az ártándi átkelőt használják. Megítélése szerint, ha mégis érvényt akarnak szerezni a törvénynek, az nem a határrendészet feladata, hanem a Közúti Infrastruktúrát Kezelő Országos Társaságé (CNAIR), ugyanis az kell kialakítsa a külön sávokat.
Közigazgatási kérdés
Csakhogy a külön sáv nem infrastrukturális, hanem közigazgatási kérdés, nyilatkozta lapunknak Botházy Nándor, Bihar megye alprefektusa: „Magával az infrastruktúrával nem lenne semmi gond, hiszen az autópályán van tíz sáv, Borson is van tíz, és csak mintegy negyed liter festékre lenne szükség, amivel felfestenék a sávra, hogy »transfrontalieri«. A baj az, hogy az RMDSZ kezdeményezésére 2020-ban megszavazott törvény alkalmazási módszertanát mind a mai napig nem fogadta el a kormány”. A 2020/209. számú törvény elrendeli, hogy kérésre az útlevélosztályok kiadnak egy dokumentumot, ami igazolja azt, hogy az illető utas ingázó, és azokon a határátkelőkön, ahol lehetséges, a Belügyminisztérium külön sávokat alakít ki számukra. Az alprefektus felidézte, hogy annak idején egy közös román–magyar kormányülésen született meg az ötlet, amit később a román parlament törvényben szentesített, de azóta nem történt érdemi elmozdulás az ügyben. Mint fogalmazott, „szimbiózisba kellene hozni a két ország speciális rendelkezéseit ebben a témakörben, ami külügyi és belügyi minisztériumi közreműködést feltételez a két ország között”. Botházy Nándor jelezte, hogy tudomása van egy online petícióról is, és a petíció ügyét „a legjobb tudásunk szerint fogjuk képviselni, annak érdekében, hogy legyen elmozdulás, mert ez egy valós probléma, amit meg kell oldani”.
Megszólaltattuk az ügyben a törvényjavaslat kezdeményezőjét, Szabó Ödön Bihar megyei parlamenti képviselőt is, aki felháborítónak nevezte, hogy nem alkalmaznak egy, a parlament által megszavazott törvényt. „Azért született meg ez a törvény, hogy az embereket segítse, nem pedig azért, hogy az államigazgatás ne alkalmazza” – fogalmazott a képviselő, hozzátéve, hogy a következő parlamenti ülésszak elején interpellálni fog ebben a kérdésben. Hozzátette: le kell ülni tárgyalni a Belügyminisztérium képviselőivel, hogy világos legyen, mi az akadálya a törvény alkalmazásának, hogy ezeket az akadályokat, ha vannak, el lehessen hárítani.
