„A szükségtározóra azért van szükség, hogy a Berettyón a nagyobb árvizeket kezelni lehessen” – jelentette ki Pásztor Sándor, a Körösök Vízügyi Igazgatóság vezetője a helyszínen tartott sajtótájékoztatón május 8-án, pénteken.
– fogalmazott Pásztor.
Hozzátette: mivel néhány éve inkább az okoz problémát, hogy aszályos időszakok vannak, ezért a munkálatokba egy vizes élőhelyet is beterveztek egy mintegy 6 hektár nagyságú területen, ami a biodiverzitás szempontjából fontos. A valamikori küszöböt teljes mértékben elbontották, feljebb vitték négy-öt kilométerrel, és ott engedik a vizet egy csatornán keresztül a tóba.
– fogalmazott az igazgató.
Fotó: Ciucur Losonczi Antonius
Amikor viszont nagy esőzések és árhullámok lesznek, akkor árvízvédelmi szerepét fogja ellátni a szükségtározó, megóvva Szalárdot, Hegyközszentimrét, Biharfélegyházát, a határszelvény közeli egyéb településeket, illetve még a magyar oldalt is egy természeti katasztrófa lehetséges következményeitől.
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, korábbi környezetvédelmi miniszter a Bihari Naplónak elmondta:
„Amikor 2021-ben Pásztor Sándor kollégámmal egy új beruházás megaprojektjét elindítottunk az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) keretén belül, az volt a célunk, hogy
Ez egy teljesen ellentétes filozófia azzal, ami jellemezte az elmúlt ötven-hatvan évet. A patakok, folyók, medrének szabályozásával ugyanis az elmúlt évtizedekben a vizet a lehető leggyorsabban megpróbálták kivezetni a vízgyűjtőmedencéből.
Ezt próbáljuk visszafordítani azáltal, hogy az esős időszakokban tárolják a vizet nagy szükségtározókban, záportározókban, akár állandó, akár ideiglenes jelleggel. És amikor szükség van arra, hogy a biológiai egyensúlyt fenntartsák, akkor fokozatosan kiengedik ezekből a tározókból a vizet.
Külön gratulálok Pásztor Sándornak a kitartásáért és az elkötelezettségéért. Itt egy közel 700 hektáros záportározóról, illetve egy 6 hektáros vizes élőhelyről beszélünk. Több tíz kilométeres töltésről, egy teljesen automatizált, követő és szabályozó rendszerről mondhatjuk el azt, hogy európai viszonylatban is csúcstechnológia vízgazdálkodási szempontból” – jelentette ki Tánczos Barna.
Fotó: Ciucur Losonczi Antonius
Megtudtuk azt is, hogy a befektetés a vártnál két hónappal korábban megvalósult, és az erre elkülönített 22 millió lejes keretből sikerült 3,6 millió lejt megtakarítani.
Jád-völgyi víztározó
A Jád-völgyi tározóból 2005-ben engedték le a vizet, úgyhogy már régóta váratott magára a korszerűsítése. A munkálatok 2025 májusában kezdődtek el,
A munkálatok során megjavították a gát megsérült részeit, speciális fóliát használták a szivárgások megakadályozására. Korszerűsítették a vezérlő- és riasztórendszereket, beleértve egy utolsó generációs SCADA-rendszer telepítését is. Felújították a gáton áthaladó utat, a behajtókat és a közvilágítást, úszó szigeteket telepítenek a víztározóban a vízfelszíni hulladék összegyűjtésére és visszatartására,
A finanszírozás szintén a PNRR keretében valósult meg, az egyedüli ilyen típusú beruházásként az országban. Értéke bruttó 206,6 millió lej, melyből az uniós támogatás nettó 144,7 millió lej.
– magyarázta a Bihari Naplónak Szilágyi Levente építészmérnök.
A szakember azt is elmondta, hogy létezik egy föld alatti alagút, ahol a gát alá 30–40 méteres mélységben injektáltak nagy nyomás alatt cementet, hogy betömjék a lyukakat, és szigetelve legyen a gát alatti közeg is. Ugyanakkor, mivel máshol nem volt rá lehetőség,
Daruval leszedik a köveket, majd kézzel ásnak, utána vasbetont öntenek és hat méteres vashorgonyokat fúrnak be. Ezt követően úgynevezett székeket szerelnek fel, amik tartanak egy fémszerkezetet, melyre ráteszik magát a csövet, amelyben aztán közlekedni fognak a halak.
A szigetek össze lesznek kötve és lehorgonyozva a tó fenekére egy olyan rendszer segítségével, mely lehetővé teszi, hogy emelkedjenek és süllyedjenek.
Anca Mihociutól, a Körösök Vízügyi Társaság szóvivőjétől megtudtuk: a víztározót fokozatosan töltik fel, több hónapon keresztül. Először csak körülbelül öt százalékig, hogy lássák, miként „reagál” a gát, és tulajdonképpen amikor majd a folyamat végére érnek, akkor sem lesz színültig tele a tározó, mert a vízügyi, illetve műszaki előírások ezt így követelik meg.
Fotó: Ciucur Losonczi Antonius
A két helyszínen tartott terepszemlén és sajtótájékoztatón az említettek mellett még részt vett Diana Buzoianu, a környezetvédelmi tárca jelenlegi irányítója, Marcel Dragoș prefektus, Dragoș Cazan, az Országos Vízügyi Hatóság igazgatója, illetve Szalárdon Botházy Nándor alprefektus és Zatykó Jácint szentjobbi polgármester (a befektetésnek ez a község is a kedvezményezettje).
Dance
