Ciucur Losonczi Antonius
Az ünnepi istentiszteleten Csűry István püspök hirdette az igét a 67. zsoltár 2-3. versei alapján. Szószéki beszédében hangsúlyozta: hálaadásra gyűltek össze a csokalyiak és a meghívott vendégek, amiért Isten megtartotta őket és mindannyiunkat az elmúlt időszakban, mindenkor közelít felénk és találkozni akar velünk. Együtt vannak, hogy Isten ígérete szerint haladjanak tovább, ehhez pedig szükséges az Úr áldása, mely eligazítást ad örömteli –mint például ez esetben a templom tornyának a felújítása – és nehéz helyzetekben egyaránt. A zsoltáros éneke pedig az aratás idejéről szól, és Isten áldása megmutatkozik a termésben, hiszen ami lett, az ő kegyelmének köszönhető. Nincs azonban áldás emberi áldozat nélkül, ki kell alakulnia a kettő körforgásának ahhoz, hogy a kevésből sok legyen, és Isten ránk ragyogtassa az orcáját, hangsúlyozta az egyházfő.
A prédikáció után Tokár Sándor csokalyi tiszteletes ismertette a torony felújításának történetét. Felidézte, hogy az évek során több nagy szélvihar elhajlította a fő toronysisak, illetve az egyik fiatorony-sisak gömbdíszét. Ezek mihamarabbi javításra, esetlegesen cserére szorultak a további károsodások elkerülése végett, ezért 2020 késő őszén gyűjtést indítottak a toronysisak javítására, amit 2021-2022-re terveztek. A csokalyi hívek összesen 6.200 lejt adományoztak erre a célra, 2020 karácsonya után viszont egy szélvihar a jobb első kicsi toronygömböt leverte a helyéről, ami nem volt javítható, ezért kénytelenek voltak a lehető leghamarabb munkához látni. Az isteni gondviselés a legjobbkor cselekedett és úgy rendezte, hogy a magyar kormány Bethlen Gábor Alapkezelőjének aktuális pályázati kiírásából 9 millió forintos támogatást kaptak a teljes torony külső-belső felújítására. A téglából épített torony belső része ugyanis nem volt bevakolva, az évszázados téglák állagának megőrzése pedig azt indokolta, hogy bevakolva megelőzzék a porladást. Egyúttal a torony falépcsőit és pihenőinek padlóit is újakra cserélték.
A harang-automatika időközben 30 évesre öregedett, szerkezete ugyan még működőképes volt, de egyre sűrűbben szorul karbantartó javításokra. Cseréje a szakemberek szerint is indokolttá és időszerűvé vált. Legelőször a harang-automatika cseréjét végezte el egy szatmári cég Deák László mester vezetésével tavaly nyáron, majd Újvárosi Ernő nagyvárad-réti presbiter a torony bádoglemezét javította és festette újra, az öt toronygömböt újra cserélte, az ablakok elé párkányokat szerelt. Végül a Debelca Richárd vezette kivitelezők a tornyot belülről kivakolták, falépcsőit és pihenőinek padlóját kicserélték, új toronybejárati ajtót készítettek, a torony külső részét kijavították és lefestették, a torony alatti ódon bejárati ajtót pedig szakszerűen restaurálták. De hogy előre is tekintsenek: a csokalyi református templom 2025-ben lesz 300 éves. Elődjeik áldozatos erőfeszítéseihez méltó módon akarják megünnepelni ezt a jeles évfordulót. A toronyrész után ezért a templomrészt is szeretnék kívülről-belülről felújítani. Ennek szakmai előkészítése már folyamatban van, Debelca Richárd felmérte a teendőket, a felújítás árajánlatának megtétele néhány hét kérdése, közölte a lelkipásztor.
Szót kapott ezután Biró Rozália parlamenti képviselő, aki azt kívánta: legyen minél több ehhez hasonló ünnepi alkalom, kellő bölcsességgel tudjuk észre venni Isten ajándékait, és hálát adni ezekért.
A templomból a gyülekezet a szemközti Fényes Elek-emlékparkba vonult, ahol folytatódott az ünneplés, révén, hogy a magyar statisztikai kutatás atyja 1807. július 7-én született Csokalyon. Itt a szervezők részéről Kiss Daiana üdvözölt mindenkit, majd Béres Csaba székelyhídi polgármester (a falu közigazgatási szempontból ehhez a városhoz tartozik) beszélt arról, hogy miért fontos a nehéz körülmények közepette is helytállni és milyen fejlesztések várhatóak Csokalyon. Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke arra hívta fel a figyelmet: Fényes Elek a statisztikai adatokkal érvekkel szolgált a vélemények alátámasztására. Felismerte a feladatát, és intézményt alapított azért, hogy a közösségét és a hazáját szolgálja. Erdődi Endre görögkatolikus parókus atya azt emelte ki, hogy a dolgok igazsága egyedül Istennel ismerhető fel, és miután ez megtörtént, lehet az igazságban alkotni Vele. Meleg Vilmos színművész egy versfüzérrel járult hozzá az emelkedett hangulathoz.
A Családi nap délután és este is folytatódott, voltak játékos vetélkedők a sportpályán, felléptek nép- és modertánc-csoportok, illetve koncerteken is lehetett szórakozni, kikapcsolódni.
