Fráter Lorándra emlékeztek Érsemjénben
Fráter Loránd nótáskapitányra emlékeztek szombaton késő délután Érsemjénben, a művelődési házban, születése 150. évfordulója alkalmából a helyi önkormányzat és az RMDSZ szervezésében. Beszédek hangzottak el, majd fellépett Szőcs Lőrincz prímás és zenekara, illetve Szilágyi Sándor nótaénekes.

Ciucur Losonczi Antonius

Az ünneplőket Timar Sorin alpolgármester köszöntötte, aki röviden felidézte az érsemjéni születésű Fráter Loránd életét és tevékenységét, illetve arra is felhívta a figyelmet, hogyan őrzik az emlékét a községben.

Részletesebben Botházy Nándor alprefektus ismertette Fráter Loránd szakmai pályaívét. Azt tanácsolta a jelenlevőknek: legyenek büszkék arra, hogy érsemjéni születésűek, vagy ha csak kötődésük van ehhez a településhez, hiszen kiemelkedően magas ott az egy lakosra jutó nagy szülöttek aránya. „Bátran húzzák ki magukat, bármerre is járnak abban a világban, ahol magyarul beszélnek és éreznek. Érsemjén nevét minden magyarnak ismernie kell, nemcsak az Érmelléken, nemcsak Biharban, de az egész Kárpát-medencében. Tegyenek róla önök is, hogy ez így legyen!” – kérte. Ugyanakkor azon meggyőződésének is hangot adott a kormánybiztos-helyettes, hogy a tehetséget igyekezni kell felismerni, felkarolni és támogatni, a nagy elődök emlékét pedig hűen kell ápolni és őrizni, hiszen egy ember addig él, amíg emlékeznek rá, és „addig él a nemzet, míg hű szívek táplálják”.

 

Erdős Tibor, Bagamér nagyközség polgármestere kiemelte, hogy a szoborparkban évszázadok mementójaként néz egymásra a 18. századi nyelvújító, Kazinczy Ferenc, a 19. századi nótáskapitány, Fráter Loránd, és a 20. századi református püspök, Csiha Kálmán. Soha nem találkoztak, mégis mindannyian a magyar történelem nagy alakjai, és nemzeti kötelességünk, hogy kifejezzük az irántuk érzett tiszteletünket. „Tekintsünk egy kicsit vissza a múltba, nézzünk körül a jelenben és szőjünk terveket a jövőre” – javasolta az elöljáró.

Borsi Imre Lóránt RMDSZ-elnök a beszédében aláhúzta, hogy kitartás és maximalizmus jellemezte Fráter Lorándot, bármilyen területen is tevékenykedett az élete során. Akár mint földbirtokos, akár mint huszárszázados, akár mint országgyűlési képviselő, akár mint dalszerző, mindig kereste és próbálta önmagából is adni a legszebbet, a legjobbat, amivel megörvendeztethette környezetét. Ez volt az ő elismerésének és sikerének a kulcsa. Arról is beszélt Borsi Imre Lóránt: ne engedjük, hogy határokat, falakat építsenek körénk, mert így lehet egy közösség egységes, életerős jövőt építő. S honnan meríthetünk ehhez kellő erőt? Csakis, akárcsak minden növény, a gyökerekből! Ezért kellenek a hasonló megemlékezések, hogy kiemelve egy-egy nagy elődünk pozitív életpéldáját, tudjunk belőle tanulni, erőt meríteni.

A felszólalások után Szőcs Lőrincz prímás és zenekara, illetve Szilágyi Sándor nótaénekes teremtettek nagyszerű hangulatot a fellépésükkel, a rendezvény pedig koszorúzásokkal ért véget.

 

 

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben