Gyümölcsfaoltó napokat szerveznek a Partiumban
Gyümölcsfaoltó napokat szerveznek a Partiumban

Fotó: Szolár Éva

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

Van a környezetében egy ízletes termésű, de ritka gyümölcsfa, amelynek talán a nevét sem ismeri, és attól tart, hogy egyszer eltűnik? Az oltás lehetőséget ad arra, hogy megőrizze és továbbnevelje ezt az értéket. A Partiumi Falugazdász Hálózat családi oltónapokat szervez, ahol bárki megtanulhatja ezt a hagyományos kertészeti módszert.

A gyümölcsfák oltásának gyakorlati tudását és a régi fajták megőrzésének lehetőségét szeretnék közelebb vinni a családokhoz a Partiumi Falugazdász Hálózat által szervezett családi oltónapok keretében. A kezdeményezés lényege, hogy bárki – gyerekektől az idősekig – megismerhesse az oltás folyamatát, és saját maga által beoltott gyümölcsfát vihessen haza, mondta el Huszár Antal falugazdász, az esemény egyik szervezője.

Idézet
Jöhet mindenki, akár egyénileg, akár családdal, akit érdekel, hogyan működik az oltás, mi pedig megtanítjuk neki

– fogalmazott a szakember. Az oltónapokon a szervezők minden szükséges alapanyagot biztosítanak, így azok is részt vehetnek, akiknek nincs saját oltóvesszőjük vagy alanycsemetéjük.

A falugazdász-hálózat vadkörte-, alma- és szilvaalanyokat, valamint oltóágakat is visz a helyszínre, így a résztvevők a gyakorlatban sajátíthatják el a technikát. Az érdeklődők maguk is elvégezhetik az oltást, de szükség esetén a szervezők is segítséget nyújtanak, emelte ki Huszár Antal.

Idézet
Az lenne a lényeg, hogy mindenki saját maga által beoltott fát vigyen haza, de ha valaki bizonytalan, természetesen mi is beoltjuk számára

– tette hozzá a falugazdász.

Fotó: Szolár Éva

Külön lehetőséget jelent a kezdeményezés azok számára, akik egy régi, nehezen beszerezhető gyümölcsfajtát szeretnének megőrizni vagy elszaporítani. Ha valaki a saját kertjében vagy a környezetében olyan fát talál, amelynek a termését értékesnek tartja, de a fajta nem kapható a faiskolákban, az oltónap alkalmat ad arra, hogy ezt a fajtát megmentse. A kezdeményezés egyik fontos célja, hogy a fiatalabb generációk is megismerjék és továbbvigyék az oltás hagyományát.

Huszár Antal személyes példáján keresztül is érzékeltette ennek jelentőségét: „Én 12 éves voltam, amikor először oltottam, és azóta minden évben oltok. Azt a fát ma is gondozom.” Hozzátette, különösen nagy élményt jelent a gyerekek számára, ha saját maguk által oltott fát vihetnek haza és nevelhetnek tovább.

Idézet
Ez az egyik legjobb módja annak, hogy egyedi fajták kerüljenek a kertünkbe, ne csak a tömegben elérhető fajták. Az oltás tudásával egyediséget vihetünk a kertünkbe és a családunk asztalára is

– emelte ki a szakember.

Milyen legyen az oltóvessző?

Az oltás sikerének egyik legfontosabb feltétele a megfelelő minőségű oltóvessző kiválasztása, amely kizárólag az előző évben fejlődött, egészséges hajtás lehet. Huszár Antal falugazdász hangsúlyozta: gyakorlatilag bármelyik gyümölcsfajta alkalmas az oltásra, ha a levágott vessző megfelel az alapvető követelményeknek.

„A gyümölcsfavesszőnek egyévesnek kell lennie, tehát a tavaly hajtott részt kell levágni. Fontos, hogy ne elágazó termőrészt válasszunk, hanem egyenes, szép, egészséges vesszőt, amelyen jól fejlett rügyek vannak, és amelynek vastagsága nem haladja meg a ceruza vastagságát” – magyarázta a szakember.

Hozzátette: idős fák esetében az ilyen hajtások gyakran a korona magasabb részein találhatók meg. Az oltóvesszők levágásának időpontja szintén kulcsfontosságú, mivel csak a nyugalmi állapotban lévő hajtások alkalmasak az oltásra. Az ideális időszak február közepe és vége közé esik, de csak addig, amíg a fa még nem kezdte meg a nedvkeringést, mondta el a falugazdász. „Az a fontos, hogy a vessző még nyugalmi állapotban legyen, mert így az oltás után az alany nedvkeringése indítja el az oltóág fejlődését” – fogalmazott Huszár Antal.

Fotó: Szolár Éva

A megfelelő tárolás elengedhetetlen ahhoz, hogy az oltóvessző megőrizze életképességét az oltás időpontjáig. „Nagyon fontos, hogy a vesszőket felcímkézzük, mert később könnyen elfelejthetjük, melyik köteg melyik fajtához tartozik” – hívta fel a figyelmet.

Az oltóvesszőket hűvös, 4–5 Celsius-fok körüli környezetben kell tárolni, például pincében vagy hűtőszekrényben, hermetikusan lezárt nejlonzacskóban, hogy ne száradjanak ki.

„A hűtőszekrényben a rügyek nem indulnak fejlődésnek, és ez azért fontos, mert az oltáskor az alany nedvkeringésének kell először megindulnia, nem az oltóvesszőének” – magyarázta a szakember. Az oltónapokon a résztvevők már beoltott, ültetésre kész csemetéket vihetnek haza, amelyek további gondozása szintén befolyásolja a sikerességet. Huszár Antal szerint az ideális megoldás az, ha a frissen oltott csemetét először cserépben nevelik tovább, védett környezetben.

Idézet
A cserepezés előnye, hogy a növény védettebb és könnyebben megered, mintha azonnal kiültetnénk a szabadba. Amikor már körülbelül 15 centiméteres hajtást hoz, általában május–június körül, akkor már kiültethető a kertbe

– mondta el a falugazdász. A szakszerű utógondozás jelentősen növeli az oltás eredményességét, ezért a szervezők részletes útmutatást is adnak a résztvevőknek.

Az oltónapok megszervezéséhez jelentős mennyiségű szaporítóanyagot biztosítanak, így sok érdeklődő számára nyílik lehetőség a részvételre. A Partiumi Falugazdász Hálózat mintegy ezer alanycsemetét és ugyanennyi oltóvesszőt különített el a program számára, amelyeket ingyenesen bocsátanak a résztvevők rendelkezésére, mondta el Huszár Antal.

Az oltónapokat több partiumi városban szervezik meg, hogy minél többen csatlakozhassanak a kezdeményezéshez. A időpontok egyeztetése még folyamatban van, de a tervek szerint március 16-án Nagykárolyban, március 21-én Szatmárnémetiben, március 27-én pedig Nagyszalontán tartanak oltónapot, és egy nagyváradi esemény megszervezése is tervben van. A szakmai irányítást Huszár Antal biztosítja. A pontos részletekkel hamarosan visszatérünk.

Korábban írtuk

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben