Elhunyt a nagyszalontai ökölvívás mestere
Elhunyt a nagyszalontai ökölvívás mestere

Fotó: Facebook.com/andrea.ozsvath

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

Az 1970-es évekre Nagyszalonta Bihar megye ökölvívó sportjának központjává nőtte ki magát, amiben meghatározó szerepe volt Bagosi Imre munkájának.

Bagosi Imre, a nagyszalontai ökölvívás megkerülhetetlen alakja, 2026. január 11-én, életének 87. évében elhunyt. Bagosi Imre, akit a legtöbben edzőként ismertek, aktív versenyzőként is maradandót alkotott. 1956-ban országos bajnoki címet szerzett a 60 kilogrammos súlycsoportban, a döntőben a bukaresti Zilbermann Oscart legyőzve.

A nagyszalontai ökölvívás alapjait még 1947-ben Babos Gábor rakta le, amikor létrehozta a város első bokszszakosztályát. Az addig alig ismert sportág rövid idő alatt rendkívüli népszerűségre tett szert, telt házas versenyekkel és országos sikerekkel. Babos visszavonulása után tanítványai vitték tovább a munkát. Bagosi Imre főedzőként, Vass Zoltán másodedzőként vette át a stafétát. Edzői munkáját 1967-ben kezdte meg, majd 1969-ben elvégezte a kolozsvári Pedagógiai Intézet edzőképző szakát. A hetvenes évek közepére, elsősorban az ő következetes munkájának köszönhetően, Nagyszalonta Bihar megye ökölvívó sportjának központjává vált.

Bagosi Imre nemcsak edző volt, hanem nevelő is. Saját bevallása szerint „szemre” válogatta ki a fiatalokat, gyakran a mezőgazdasági szakiskolából, és rendkívüli intenzitással készítette fel őket a versenyekre. Ennek a munkának egyik legszebb példája Hajnal Károly pályafutása. A tehetséges fiatal 1972-ben tűnt fel, még abban az évben bronzérmet szerzett az ifjúsági országos bajnokságon, egy évvel később országos bajnok lett, majd a kijevi ifjúsági Európa-bajnokságon harmadik helyezést ért el. 1974-ben, mindössze tizennyolc évesen már az olimpiai keret tagja volt, később a Steaua sportolójaként is szép sikereket ért el. Ugyanebben az időszakban olyan versenyzők nőttek fel Bagosi Imre keze alatt, mint Vass Gyula, Vass Tibor és Siladi Vasile.

Fotó: Facebook

A nagyszalontai ökölvívás Bagosi irányításával nemcsak eredményes, hanem valódi közösségformáló erővé vált. A sportág tömegeket mozgatott meg, saját edzőtermet kapott, és nemcsak bajnokokat, hanem fegyelmezett, kitartó embereket adott a városnak.

Bagosi Imre halk szavú, szerény emberként élte mindennapjait, ideje legnagyobb részét az edzőteremben töltötte, tanítványai között. A központi szövetség az ország egyik legjobb nevelőjeként tartotta számon. Hivatalosan 1990-ben vonult vissza a ring sarkából, de az ökölvívástól valójában soha nem szakadt el teljesen.

Munkáját Nagyszalonta városa Nicolae Talpoș-díjjal ismerte el.

A sors különös fintora, hogy Bagosi Imre fedezte fel Talpoș rendkívüli tehetségét, és ő egyengette felfelé ívelő pályáját is. A kivételes sportolói karrier az 1984-es Los Angeles-i olimpiai részvételben csúcsosodott ki. Talpoș mindössze 28 évesen, egy tragikus autóbalesetben vesztette életét.

Tanítványára így emlékezett vissza:

Idézet
„1976 márciusa volt, amikor egy csenevész, alig 28 kilogrammos kisfiú állított be a szalontai edzőterembe azzal, hogy bokszolni szeretne. Befogadtam, mert láttam rajta a tehetséget. Szorgalmas volt, jó érzésű gyerek, és hamar kiderült, hogy komolyan lehet vele dolgozni.”

Bagosi Imre temetése január 14-én, szerdán 14 órától lesz a Piéta Kegyeleti Háztól, az adventista egyház szertartása szerint.

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben