Magyar Péter ismertette, a kegyelmi ügyben két ügycsoport futott párhuzamosan: az „átlagos”, köztörvényes bűncselekmények miatt elítéltek, köztük K. Endre kegyelmi kérvénye, valamint a Hunnia-per elítéltjeinek kérvényei, és
A miniszterelnök azt mondta: a minisztérium 49 terhelt 48 ügyét terjesztette fel. K. Endre kérvényét az Igazságügyi Minisztérium kegyelmi főosztálya nem támogatta. A köztársasági elnöknek küldött dokumentumban, a minisztériumi javaslatnak megfelelően, három esetben javasolta az igazságügyi miniszter a kegyelem megadását, a további 46 személy – köztük K. Endre – 48 ügyét felterjesztette, ami azt jelenti, hogy nem javasolta a kegyelem megadását.
Magyar Péter soha nem látott esetnek nevezte, hogy a K. Endérnek is megadott köztársasági elnöki kegyelmet ugyanazon a napon írta alá Novák Katalin és jegyezte ellen az akkori igazságügyi miniszter.
Közölte: az esetek döntő többségében, 99,99 százalékában a köztársasági elnök az igazságügyi miniszteri felterjesztéssel egyezően hozza meg döntését. Azt is mondta:
Ez tehát egy háromfokú eljárás. Az igazságügyi miniszter felterjeszt, a köztársasági elnök dönt, és utána visszakerül újra az Igazságügyi Minisztériumba a kegyelmi határozat, amely ilyenkor újra végigmegy az igazságügyi miniszter kegyelmi főosztályán, az államtitkáron, és végül a miniszter asztalára kerül ellenjegyzésre.
A miniszteri ellenjegyzés tulajdonképpen politikai felelősségvállalás, amellyel a mindenkori kormány átvállalja a politikai felelősséget a köztársasági elnöktől – mondta Magyar Péter.
A dokumentumokat kivetítőn bemutatva, és azok alapján az események láncolatát ismertetve elmondta: az első irat az Igazságügyi Minisztériumban K. Endre ügyében 2023. április 14-én készült, majd április 17-én született meg az a feljegyzés, amelyből kiderül, hogy a minisztérium nem javasolja az igazságügyi miniszternek K. Endre ügyében a kegyelem megadását.
A köztársasági elnöki kegyelmet április 27-én keltezték, és még aznap ellenjegyezte az akkori igazságügyi miniszter.
Hozzátette: soha nem történt ilyen, ugyanis miután a köztársasági elnök megadja a kegyelmet, az elnöki határozatot visszaküldik az Igazságügyi Minisztériumba, ahol az végigmegy a szolgálati úton, először a kegyelmi főosztályra, majd az illetékes államtitkárhoz kerül, aki végül elküldi a miniszteri kabinetbe, és a miniszteri kabinet, amikor tudja, aláíratja a határozatot a miniszterrel.
Elmondta: a K. Endre kérvényét is tartalmazó, köztörvényes elítéltek kérvényeivel párhuzamosan futó Hunnia-per elítéltjeinek ügyében a kérvényezők nagy részének, és tudomása szerint Budaházy Györgynek sem javasolt kegyelmet az igazságügyi miniszter.
Magyar Péter rámutatott, a két ügycsoport K. Endre ügyén keresztül találkozott 2023. április 27-én a Sándor-palotában, a Köztársasági Elnöki Hivatal külön kérésére felgyorsítva.
„Ferenc pápa látogatása előtt egy nappal a köztársasági elnök
és kegyelmet ad, és még szokatlanabb módon, még aznap, lehet, hogy egy helyiségben” az akkori igazságügyi miniszter ellenjegyzi ezt a kegyelmi határozatot úgy, hogy „kihagyásra kerül a szolgálati út, a megszokott út, tehát nem látja a megváltoztatott kegyelmi határozatot sem a főosztály, sem az államtitkár, sem a miniszter kabinetje”, így esélyük sem volt arra, hogy felhívják a miniszter figyelmét: az ő döntésével ellentétes döntést hozott a köztársasági elnök – mondta.
Jelezte: nagyon sok információ jutott el hozzájuk a Köztársasági Elnöki Hivatal egykori dolgozóitól, az Igazságügyi Minisztériumból és Fidesz-vezetők szűk köréből is. Ezekből rekonstruálható, hogy nagyon erős lobbi indult a kormány bizonyos tagjai körében, hogy a Budaházy-ügyben elítéltek is kapjanak kegyelmet – mondta Magyar Péter.
A miniszterelnök felidézte, Gulyás Gergely korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter a Telexnek adott interjúban elárulta, a Hunnia-per elítéltjeinek ügyében egyeztetett a kormány, de az nem derült ki, hogy K. Endréről egyeztetett-e.
Közölte: olyan információk jutottak el hozzájuk, hogy amikor az igazságügyi miniszter elé tették a „paksamétát”, nem tájékoztatták arról, hogy a K. Endre ügyében született dokumentum is közöttük van, és arról sem,
Hozzátette: „így már érthetővé válik, hogy miért hagyták ki a szokásos szolgálati utat”.
Magyar Péter szavai szerint két lehetőség van: vagy megtárgyalta a kormány, vagy annak szűk köre nemcsak a Hunnia-per ügyeit, hanem K. Endre ügyét is, vagy nem tárgyalták meg és nem tájékoztatták az igazságügyi minisztert,
de ezt nem tudja 100 százalékos bizonyossággal mondani.
Magyar Péter azt mondta: a kegyelmi ügyben szép lassan összeáll a puzzle, amelynek teljes kirakásában a leköszönés előtt álló köztársasági elnök segíthet. Hozzátette:
A kormányfő megismételte a hétfői sajtótájékoztatóján elhangzottakat, miszerint változtatni fognak a jogszabályokon, így pozitív kegyelmi döntés esetén, ha azt az igazságügyi miniszter ellen is jegyzi, „tehát megadottnak számít a kegyelem”,
Magyar Péter arról, mi értelme volt a kegyelemnek K. Endre számára, amikor ő már a reintegrációs őrizetét töltötte otthon, azt mondta, van, aki szerint azért, hogy kapjon nyugdíjat, hiszen a köztársasági elnöki kegyelemmel mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. Ennél valószínűbbnek tűnik az iratok és a kegyelmi kérvényt megtámogató, oktatási intézmények vezetői által írtak alapján, hogy K. Endre szeretett volna tovább dolgozni fiatalokkal, gyerekekkel.
Kérdésre válaszolva Magyar Péter elmondta: rekordszámú ügyben adott kegyelmet Novák Katalin egyszerre. Ez meglátása szerint azért történt így, hogy ne tűnjenek fel a politikailag rendkívül érzékeny ügyekben hozott döntései.
Közölte: nem ért egyet azzal, hogy nem hozható nyilvánosságra az érintett ügyvéd neve, ugyanakkor a jelenlegi szabályok miatt nem nevezheti meg az ügyvédet.
Kitért rá: a kegyelmi kérvény hónapokkal korábban keletkezett, aztán egyszer csak „előkapták” az Igazságügyi Minisztériumban. Úgy vélte, nyilvánvalóan volt politikai szándék,
Azt mondta: az ügyben nincs Varga Judittól származó információja, azonban egy volt miniszter családjától van. Kétségkívül valakik ezeket a kegyelmi döntéseket kilobbizták, de erről az érintettek tudnának beszámolni – magyarázta.
Kiemelte: azért hoznak létre vizsgálóbizottságot, amely előtt kötelező lesz megjelenni. Ő ugyan valószínűleg nem lesz tagja ennek a testületnek, de meglátása szerint a bizottságnak meg kellene hallgatnia Novák Katalint, hivatalának dolgozóit, akik tudhattak az ügyről, az akkori kormány tagjait, valamint az Igazságügyi Minisztérium vezető tisztségviselőit.
A miniszterelnök azt mondta: nem javasolja Sulyok Tamás államfőnek, hogy ne hozza nyilvánosságra a nála lévő aktát, hiszen „teljesen érthető és alapvető elvárása a magyar embereknek, köztük az egykori áldozatoknak is, hogy ebben az ügyben végre – ugyan késve, de – tiszta vizet öntsünk a pohárba”. Ha a köztársasági elnök megtagadja ezt, akkor
– fogalmazott.
Arra a kérdésre, milyen módon lehet hozzájutni a hiányzó információkhoz, ha Sulyok Tamás köztársasági elnök mégsem hozza nyilvánosságra azokat, Magyar Péter azt mondta: „más mód nagyon nincs”.
A miniszterelnök úgy fogalmazott, reméli, hogy Sulyok Tamás „nem a dicstelen múltjával” akar bevonulni a magyar politikatörténetbe, hanem azzal, hogy „odateszi a puzzle második felét”, és nyilvánosságra hozza az aktát.
Magyar Péter rögzítette: a Köztársasági Elnöki Hivatalban kell lennie ilyen aktának, méghozzá bővített változatban. Szavai szerint meg kell, hogy legyen maga a kegyelmi kérvény, a minisztériumi döntéshozatal, a környezettanulmány, ráadásul a hivatalban is működik egy kegyelmi osztály, ott is készül felterjesztés.
A miniszterelnök közölte: ha az elnöki hivatal emberei is nemleges döntést hoztak a kegyelemről, akkor még erősebb a gyanú, hogy valakinek a nyomására, utasításra kapott kegyelmet K. Endre.
Megjegyezte:
Magyar Péter a vizsgálóbizottsággal kapcsolatban kifejtette: nagyon régen nem volt ilyen vizsgálóbizottság a magyar parlamentben, olyan meg soha, „amelynek tényleges értelme vagy hatásköre lett volna”.
Először meg kell alkotniuk az új jogszabályokat, amelyek garantálják, hogy tényleg megjelenjenek a beidézettek. Azt kérik majd az igazságügyi minisztertől és a frakciótól, hogy a lehető leggyorsabban terjesszék elő az Országgyűléshez az erről szóló törvényjavaslatot, és ha ezt elfogadják valamikor június végén, július elején, akkor összeállhat a vizsgálóbizottság, amely a nyár második felében vagy szeptember elején meg tudja kezdeni működését – mondta.
Kitért arra is, hogy a dokumentumok tanúsága szerint több iskolaigazgató méltatta K. Endrét, „kiváló, fantasztikus nevelőként” nyilatkoztak róla, olyan emberként emlegették, aki mindig kiállt az elesettek mellett, és segített azoknak, akiket zaklatás ért. „Valójában szembeköpték az áldozatokat” – hangsúlyozta Magyar Péter.
A miniszterelnök zárásként azt mondta: ideje lenne pár embernek megszólalnia, „akit belerángattak, aki mögé bebújtak, akit megaláztak maguk helyett az urak”.
Dance
