Már májusban extrém hőség sújtja Európát
Már májusban extrém hőség sújtja Európát

Nagy-Britanniában két napon belül kétszer is megdőlt a májusi melegrekord

Fotó: Törő Enikő

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

Európa-szerte rendkívüli hőhullám sújtja a kontinens több országát, miközben meteorológiai szolgálatok és egészségügyi hatóságok egyre súlyosabb figyelmeztetéseket adnak ki. A dél-európai országokban már most a nyár közepére jellemző hőmérsékleteket mérnek, de a szokatlan meleg immár Észak- és Nyugat-Európát, valamint a Balkánt is elérte.

A szakértők szerint az idei május példátlanul forró időjárása ismét rámutat az éghajlatváltozás következményeire, amelyek miatt a szélsőséges hőségek egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak.

Olaszországban a hatóságok több nagyvárosban is a legmagasabb szintű hőségriasztást vezették be. Rómában, Bolognában, Firenzében és Torinóban vörös riasztás van érvényben, miközben a hőmérséklet helyenként meghaladja a 32 Celsius-fokot, a magas páratartalom miatt azonban az érzékelt hőség ennél jóval nagyobb.

Az egészségügyi minisztérium arra figyelmeztetett, hogy a legveszélyeztetettebb csoportok – idősek, gyermekek és betegek – kerüljék a közvetlen napsütést a legmelegebb órákban.

Több helyen dél és délután négy óra között a szabadtéri munkavégzés felfüggesztését is javasolják. Az észak-olaszországi Bolzanóban 1956 óta nem mértek ilyen magas májusi hőmérsékletet, a hőmérő 36 fok fölé emelkedett, írja az MTI.

Spanyolországban szintén tovább fokozódik a rendkívüli meleg. A helyi meteorológiai szolgálat szerint az ország számos részén az ilyenkor megszokottnál 10–15 fokkal magasabb hőmérsékletek várhatók, miközben az átlagos nappali csúcshőmérséklet tartósan 34 fok felett alakulhat. A szakemberek úgynevezett „trópusi éjszakákra” is figyelmeztetnek, amikor a hőmérséklet éjszaka sem csökken 20 fok alá.

Az ország északi régióiban, amelyek kevésbé felkészültek az ilyen korai hőhullámokra, több iskolában is rendkívüli intézkedéseket kellett bevezetni, egyes helyeken pedig felfüggesztették a tanítást.

Több helyszínen évtizedes rekordok dőltek meg: Santanderben 1964 óta nem mértek ilyen magas májusi hőmérsékletet, San Sebastiánban pedig történelmi minimumhőmérsékleti rekord született.

Franciaországot szintén korai és rendkívüli hőhullám érte el. A meteorológiai szolgálat szerint egyes térségekben akár 38-39 Celsius-fokig is emelkedhet a hőmérséklet, ami májusban teljesen példátlannak számít. A szakértők szerint az egész Nyugat-Európát érintő úgynevezett „hőkupola” okozza a rendkívüli helyzetet: egy magasnyomású légköri zóna blokkolja az Észak-Afrikából érkező forró levegőt. A francia meteorológusok szerint csak a hét végére várható enyhülés, amelyet várhatóan zivatarok is kísérnek majd. A Météo-France klímakutatói történelmi jelentőségű időjárási eseményként jellemezték a mostani hőhullámot.

A Nyugat-Balkán országait is váratlanul érte a szokatlanul korai nyári meleg.

Szerbiában kiadták az idei első hőségriasztást, miután a hőmérséklet helyenként elérheti a 34 fokot. Hasonlóan magas értékek várhatók Montenegró adriai partvidékén, valamint Bosznia-Hercegovinában és Észak-Macedóniában is. A térségben májusban általában 18 és 23 fok közötti átlaghőmérséklet jellemző, így a mostani értékek 10–15 fokkal haladják meg az évszakos átlagot.

A szokatlan hőség Nagy-Britanniát sem kerülte el. Az országban két napon belül kétszer is megdőlt a májusi melegrekord: Londonban, a Kew Gardens mérőállomásán 35,1 Celsius-fokot regisztráltak, ami minden korábbi májusi adatot felülmúlt. A brit meteorológiai intézet szerint az üvegházhatású gázok kibocsátása miatt ma már háromszor nagyobb az esélye az ilyen szélsőséges melegrekordok kialakulásának, mint az iparosodás előtti időszakban.

Az intézet arra is felhívta a figyelmet, hogy a korábban százévente egyszer előforduló rendkívüli hőségek ma már nagyjából harminchárom évente jelentkeznek. A tavalyi év egyébként Nagy-Britannia történetének legmelegebb és legnaposabb éve volt a mérések kezdete óta.

A jelenlegi európai hőhullám jól mutatja, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek egyre korábban és egyre intenzívebben jelennek meg a kontinensen. A szakértők szerint a következő években várhatóan tovább nő a hasonló hőhullámok gyakorisága, ami komoly kihívások elé állítja az egészségügyi rendszereket, a városi infrastruktúrát és a mindennapi életet Európa-szerte.

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben