Önmagában a betegnyugdíj folyósításának időszaka nem jelent járulékfizetési éveket, ha azonban az érintett ezalatt dolgozik is, és utána nyugdíjjárulékot fizetnek, az így megszerzett időt az öregségi nyugdíjnál figyelembe veszik.
Az országos nyugdíjpénztár (CNPP) külön közleményben tisztázta a rokkantsági nyugdíjról az öregségi nyugdíjra történő áttérés szabályait, miután – mint jelezték – számos kérdés érkezett hozzájuk arról, hogyan alkalmazzák az új nyugdíjtörvényt a korábbi jogszabályok alapján megállapított rokkantsági nyugdíjak esetében.
A félreértések egyik forrása, hogy a szolgálati idő és a járulékfizetési idő nem ugyanazt jelenti: a 2023/360. számú nyugdíjtörvény ugyanis a szolgálati időn belül megkülönbözteti a tényleges járulékfizetési időt, az asszimilált időszakokat és más, törvény alapján elismert időszakokat.
Az öregségi nyugdíjnál viszont számos jogosultság kifejezetten a járulékfizetési időhöz kötődik, így például a standard öregségi nyugdíjhoz legalább 15 év járulékfizetési idő szükséges, a teljes járulékfizetési idő pedig főszabály szerint 35 év.
A félreértésnek történeti oka is van, a korábbi nyugdíjtörvény ugyanis a rokkantsági nyugdíj folyósításának időszakát asszimilált szolgálati időként ismerte el, vagyis akkor is elismert időszaknak számított, ha az érintett nem dolgozott és nem fizetett járulékot, ráadásul erre az időre nyugdíjpontot is számítottak.
Ha valaki például 55 évesen kerül betegnyugdíjba, és 65 évesen, tíz év múlva éri el az öregségi nyugdíjkorhatárt, önmagában a tíz évig folyósított rokkantsági nyugdíj nem jelenti azt, hogy újabb járulékfizetési éveket szerzett volna.
A betegnyugdíj mellett ledolgozott évek számítanak
A CNPP közleménye erre a különbségre is rámutat, amikor a 2023/360. számú nyugdíjtörvény 72. cikkére hivatkozva leszögezi, hogy a rokkantsági nyugdíj öregségi nyugdíjjá történő átalakításakor figyelembe veszik a rokkantsági nyugdíjazás időszaka alatt, a törvénynek megfelelően megszerzett szolgálati időt.
Ez egy egyszerű példával azt jelenti, hogy ha valaki tíz éven keresztül részesül rokkantsági nyugdíjban, de ebből öt évben dolgozik, és munkája után nyugdíjjárulékot fizetnek, ez az öt év növeli a járulékfizetési idejét, a fennmaradó öt év azonban pusztán attól, hogy betegnyugdíjas volt, nem válik járulékfizetési idővé.
A munkavégzés nem feltétlenül zárja ki a rokkantsági nyugdíjat, a jelenlegi szabályok szerint ugyanis az érintett a megmaradt munkaképességétől és az orvosszakértői véleménytől függően dolgozhat, így ebben az időszakban további járulékfizetési időt is szerezhet.
A CNPP tájékoztatása szerint amikor a rokkantsági nyugdíjas teljesíti az öregségi nyugdíj feltételeit, a betegnyugdíj hivatalból öregségivé alakul, és ekkor számításba veszik a rokkantsági nyugdíjazás alatt megszerzett, korábban még nem érvényesített szolgálati időket is. A 2023/360. számú nyugdíjtörvény azt is előírja, hogy az átalakításkor a kedvezőbb összeget kell folyósítani, az I. fokú rokkantsági nyugdíjhoz járó kísérői pótlék pedig az öregségi nyugdíjra történő áttérés után is megmarad.
Akik bizonytalanok abban, hogy a saját esetükben mely időszakokat veszik figyelembe az öregségi nyugdíj megállapításakor, a területileg illetékes nyugdíjpénztártól kérhetnek tájékoztatást.
Csíkszék
