A munka törvénykönyve szerint a munkavállaló előre nem látható, betegség vagy baleset okozta családi vészhelyzetben távol maradhat a munkahelyéről, ha a helyzet miatt nélkülözhetetlen az azonnali jelenléte, erről azonban előzetesen tájékoztatnia kell a munkáltatóját. Az ilyen távollét egy naptári évben összesen legfeljebb tíz munkanap lehet, a kiesett munkaidőt pedig teljes egészében le kell dolgozni, ennek módjáról a munkavállaló és a munkáltató közösen állapodik meg. A lehetőséget a munka törvénykönyvének 152². cikke biztosítja, így nem csupán a közalkalmazottakra, hanem a magánszférában munkaviszonyban állókra is vonatkozik.

Esküvőre és halálesetre fizetett napok járhatnak

Más szabályok érvényesek a különleges családi eseményekre, ezekre ugyanis fizetett szabadnapok járnak, amelyek nem számítanak bele az éves pihenőszabadságba. A magánszektorban nincs minden munkahelyre érvényes, egységes országos lista arról, hogy például esküvőre vagy hozzátartozó halálakor pontosan hány nap vehető ki, ezt az alkalmazandó jogszabály, a kollektív munkaszerződés vagy a belső szabályzat határozza meg. A közszféra egy részében konkrét számokat rögzít az 1992/250-es kormányhatározat, az érintett alkalmazottaknak saját házasságuk esetén öt, gyermekük születése vagy házassága esetén három, házastársuk vagy legfeljebb másodfokú rokonuk halálakor pedig három fizetett szabadnap jár.

Személyes ügyre fizetés nélküli szabadság

A munka törvénykönyve arra is lehetőséget ad, hogy az alkalmazott személyes problémáinak rendezésére fizetés nélküli szabadságot vegyen igénybe, erre azonban nincs minden munkavállalóra érvényes egységes napkeret, az időtartamot a kollektív munkaszerződés vagy a munkahely belső szabályzata határozza meg. Egységes országos kérelmezési eljárás sincs, ezért érdemes ellenőrizni a munkáltatónál érvényes szabályokat, családi eseménynél pedig kérhetik az azt igazoló iratot, például házassági, születési vagy halotti anyakönyvi kivonatot. A különleges családi eseményre jóváhagyott fizetett napokat külön kell kezelni az éves szabadságtól, vagyis ezeket a munkáltató nem vonhatja le a rendes pihenőszabadság napjaiból.