A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet egy társadalmi igazságtalanságot orvosol, fenntarthatóbbá teszi nyugdíjrendszert, elfogadása pedig az uniós helyreállítási források lehívásának egyik feltétele – jelentette ki Ilie Bolojan a képviselőház és a szenátus keddi együttes ülésén, amelyen a kormány felelősséget vállal a jogszabályjavaslatért.
Beszédében a miniszterelnök emlékeztetett, hogy a tervezet előző változatát 5-4-es szavazataránnyal elutasította az alkotmánybíróság, mert a kormány nem várta meg a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) véleményezését.
– tette hozzá.
Bolojan ismertette a tervezet lényegét. Eszerint a korábbi 10 év helyett 15 éves átmeneti időszak alatt nő fokozatosan a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára a jelenlegi 48 évről 65 évre. A jogszabályjavaslat azt is előírja, hogy a bírák és ügyészek nyugdíja nem haladhatja meg az utolsó nettó fizetésük 70 százalékát.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a tervezet
mert a bírák és az ügyészek sehol a világon nem vonulnak nyugdíjba 48–50 éves korukban, és „egyetlen más civilizált országban” sem egyenlő a nyugdíjuk az utolsó fizetéssel.
Bolojan szerint a tervezet második hatása, hogy „szilárd alapokra helyezi” a gazdaságot, mivel Románia az utolsó előtti helyen áll Európában az aktív népesség számának tekintetében. Emlékeztetett ugyanakkor arra is, hogy a bírák és ügyészek nyugdíjazásának szigorítása az országos helyreállítási terv egyik mérföldköve. Szerinte azzal, hogy a kormány november 28-án elindította a felelősségvállalási eljárást, elhárult az a veszély is, hogy Románia uniós forrásokat veszítsen el a határidő túllépése miatt.
– zárta felszólalását Bolojan.







