A felmérés szerint az ügyfélszolgálat és az ügyfélkapcsolatok terén a vállatok 47 százaléka, teljesítmény- és termelékenység-ellenőrzésre 36 százaléka használja az mesterséges intelligenciára támaszkodó technológiákat. Gyakori felhasználási területnek számít továbbá a logisztika, a tervezés és a munkaerő-beosztás (30 százalék) is – írja az MTI.
Az európai vállalatok 61 százaléka véli úgy, hogy az MI használata segíti a döntéshozatalban. A megkérdezett cégek 75 százaléka szerint az MI és az AR javítani fogja a munka minőségét. Többségük (90 százalék) úgy nyilatkozott, hogy a cégüknél a döntéseket emberek hozzák, míg mindössze 2 százalékuknál zajlik a folyamat teljes egésze automatizáltan.
A felmérés szerint az MI szélesebb körű elterjedésének fő akadályát a magas beruházási költségek (50 százalék), a jogi bizonytalanság (49 százalék) és a szakértelem hiánya (48 százalék) okozza. A vállalatok közel fele (49 százalék) nem bízik a mesterséges intelligenciában vagy az automatizált rendszerekben a munkaerővel vagy személyzeti ügyekkel kapcsolatos döntések meghozatalakor – derült ki a felmérésből.
Az Európai Bizottság a vonatkozó közleményében megjegyezte: ezen akadályok legtöbbjét a meglévő uniós szabályok kezelik. Ide tartozik például az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) és a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály (AI Act), amelyek garantálják a biztonságot, az alapvető jogok érvényesülését és az emberközpontú MI alkalmazását, miközben támogatják az MI elterjedését, a beruházásokat és az innovációt az egész EU-ban.
Csíkszék
