A díj célja kettős: egyrészt bevételt növelni a költségvetés számára, másrészt pedig védeni a romániai kereskedőket és az uniós vállalkozásokat az olcsó, ázsiai online felületek – például a Shein, a Temu vagy a Trendyol – által kínált árudömpingtől.
A kormány számításai szerint a 25 lejes díj akár 1,3–2 milliárd lej többletbevételt is jelenthet évente, figyelembe véve, hogy Romániába naponta több százezer kisebb csomag érkezik az EU-n kívülről. Az intézkedést a pénzügyminiszter „Temu-adóként”-ként is említette, utalva arra, hogy elsősorban az ázsiai online kereskedelmi óriások jelentős piaci részesedését kívánják szabályozni.
A kormány tervei szerint a fix díj begyűjtésében a futárcégekkel működnének együtt, így a vámeljárás egyszerűsödne, a fogyasztónak pedig minden egyes csomagért 25 lejt kellene pluszban fizetnie.
A romániai online kereskedők szövetsége (ARMO) üdvözölte az intézkedést, hiszen régóta kifogásolták, hogy a harmadik országokból érkező kis értékű áruk sokszor áfa- és vámmentesen kerülnek a piacra, ezzel tisztességtelen versenyelőnyt biztosítva a külföldi platformoknak. Ugyanakkor az ARMO figyelmeztetett: fennáll annak a veszélye, hogy bizonyos kiskapuk – például a vámhatóság által közvetlenül kezelt küldemények – miatt a szabály nem lesz minden esetben egységesen alkalmazva.
Eddig sem volt olcsó mulatság
Jelenleg az Európai Unión kívülről érkező csomagokra egységes uniós szabályok vonatkoznak, amelyek Romániában is érvényesek. Minden küldemény után áfát kell fizetni, függetlenül annak értékétől, vagyis megszűnt az a korábbi mentesség, amely bizonyos összeghatár alatt lehetővé tette az adómentes vásárlást.
A 150 eurós határ azonban továbbra is fontos választóvonal: ez alatt csak az áfa terheli a küldeményeket, fölötte viszont a vám – és bizonyos esetekben kezelés díj – is fizetendő, az áru típusától függően eltérő mértékben.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha valaki például 100 euró értékben rendel terméket az EU-n kívülről, annak az áfáját meg kell fizetnie (19 százalékot, azaz 19 eurót 100 eurós rendelésnél), de vámot még nem. Amennyiben azonban a csomag értéke 200 euró, már a vámeljárás is kötelező, és ennek megfelelően vámot is számolnak fel.
Bár a kormány által most bevezetni tervezett 25 lejes fix díj kapcsán elsősorban a kínai online felületek – mint a Shein, a Temu vagy a Trendyol – kerültek szóba, valójában a szabályozás minden EU-n kívüli országra kiterjed. Így ugyanúgy érinti az Egyesült Királyságból vagy az Egyesült Államokból érkező árukat is.
Az eBayről vásárlók jó, ha megjegyzik: a rendelkezés nem országokra szabott, hanem általánosan alkalmazandó minden unión kívülről származó küldeményre, függetlenül attól, hogy Ázsiából, Amerikából vagy más térségből érkezik.
Hogyan szedik be?
A futárcégekre hárul a kormány által bevezetni tervezett 25 lejes fix díj gyakorlati megvalósítása. A tervezet értelmében nem a címzettnek kell közvetlenül befizetnie az összeget az államnak, hanem a csomagot kézbesítő szolgáltató szedi be, majd utalja tovább a költségvetésbe.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy akár házhoz szállításról, akár csomagautomatáról van szó, a futárcég saját rendszerein keresztül számolja fel a díjat, és digitális úton, számlázással biztosítja annak begyűjtését – vagyis valószínű, hogy már a postaköltség felszámolásakor megjelenik a 25 lejes különdíj.
A szabályozás azonban egy fontos kivételt is tartalmaz: azok a logisztikai központok, amelyek Romániában működnek, és közvetlenül innen látják el a vásárlókat, mentesülnek a díjfizetés alól.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a nagy nemzetközi platformok – amelyek képesek raktárakat fenntartani az EU területén – könnyen megkerülhetik az új terhet, hiszen az innen kiküldött áruk uniós belső szállítmánynak számítanak. Így a különdíj elsősorban a közvetlenül Kínából, az Egyesült Államokból vagy más EU-n kívüli országból érkező kisebb csomagokat érinti, míg a nagyvállalatok helyi logisztikai hálózatuk révén előnybe kerülhetnek.
Fontos tudni, hogy ha a fogyasztó elutasítja a csomagot, a 25 lejes fix költséget akkor sem térítik vissza, vagyis a díj minden esetben terheli a rendszerben érintett szolgáltatót. A kormány szerint a megoldás célja, hogy egyszerűsítse az eljárást, és ne terhelje az ügyfeleket adminisztratív teendőkkel.
A futárcégek digitális rendszereiken keresztül biztosítják a beszedést, így a csomagautomaták esetében sem jelent külön akadályt a díj alkalmazása. Az állam ezzel az intézkedéssel egyértelműen a főként ázsiai online platformokból érkező árudömping visszaszorítását célozza, a gyakorlatban azonban a kisebb vásárlókra és a közvetlen importokra hárulhat a többletteher, miközben a nagy szereplők kivételezett helyzetbe kerülhetnek.
A díj megkerülésének egy másik lehetősége az útvonalak átszervezése.
Elemzők szerint a nemzetközi platformok könnyedén elérhetik, hogy a csomagok ne közvetlenül Romániába érkezzenek, hanem előbb egy másik uniós tagállamba, például Magyarországra vagy Bulgáriába. Amennyiben a vámkezelés ott történik meg, a küldemény már uniós belső szállítmánynak minősül, és így Romániába érkezve nem terheli a 25 lejes fix költség. Ez a kiskapu különösen a nagy szereplőknek kedvez, amelyek logisztikai hálózatuk révén könnyedén alakíthatják át szállítási útvonalaikat.
Dance
