Az Eurostat legfrissebb adatai szerint az egyedülálló, gyermektelen munkavállalók esetében Romániában marad a legkevesebb pénz a zsebben, miután levonják a kötelező adókat és járulékokat. A bruttó kereset 41,5 százaléka különböző közterhek formájában az államhoz kerül, miközben a munkavállaló nettó fizetése a bruttó bér valamivel több mint 58 százalékát viheti haza. Ez azt jelenti, hogy
Az Eurostat által használt mutató nem csupán a személyi jövedelemadót veszi figyelembe, hanem a munkavállalót és a munkáltatót terhelő kötelező járulékokat is, vagyis azt mutatja meg, hogy a munkabér teljes költségének mekkora része jut végül közterhekre. A statisztika egy átlagbért kereső, egyedülálló, gyermektelen alkalmazott helyzetét vizsgálja, így az egyes országok összehasonlíthatóvá válnak.
Végletek az Unióban
Az Európai Unióban átlagosan a bruttó kereset 29,1 százaléka kerül adók és járulékok formájában az államhoz, vagyis
A skála másik végén Ciprus áll, ahol a közterhek mindössze a bruttó jövedelem 15,1 százalékát teszik ki, Görögországban pedig 17 százalék ez az arány. A vizsgált országok jelentős részében a munkavállalók a bruttó bérük háromnegyedét vagy még ennél is nagyobb részét vihetik haza nettó fizetésként.
Németországban a közterhek a bruttó bér 34,8 százalékát teszik ki, vagyis még ez az érték is jóval elmarad a romániai 41,5 százaléktól. Franciaországban 26,2 százalék, Olaszországban 24,1 százalék, Spanyolországban pedig mindössze 22,1 százalék a munkabért terhelő adók és járulékok aránya.
Az Eurostat adatai alapján
- Magyarország 33,5 százalékkal,
- Luxemburg 32,6 százalékkal,
- Horvátország pedig 31,5 százalékkal
szintén az uniós átlag fölött helyezkedik el.
Az uniós tagállamok többségében a munkabért terhelő közterhek 25 százalék alatt maradnak, ide tartozik például Csehország, Írország, Portugália, Bulgária, Málta, Észtország, Svédország és Szlovákia is.
Családi adókedvezményekkel végül több marad a zsebben
Jelentősen megváltozik ugyanakkor a kép azokban az országokban, ahol a családokat komoly adókedvezményekkel és támogatásokkal segítik.
Románia azonban ebben az összehasonlításban is az első helyen áll, mivel az ilyen családok esetében is 33,4 százalék marad a munkabért terhelő adók és járulékok aránya. A második helyen Litvánia áll 23,8 százalékkal, vagyis közel tíz százalékponttal alacsonyabb értékkel, míg 20 százalék fölötti terhelést már csak Magyarország, Szlovénia, Finnország és Dánia alkalmaz.
A családtámogatások jelentőségét jól mutatja, hogy
Ez első látásra szokatlannak tűnhet, valójában azonban nem arról van szó, hogy kevesebb adót fizetnek, hanem arról, hogy a gyermekek után járó támogatások és adókedvezmények összege meghaladja a levont közterheket, így a család végül több pénzhez jut, mint amennyi a bruttó munkabérből önmagában következne.
Németországban működik a családtámogatás
Különösen látványos a német példa. Az Eurostat számításai szerint
egy átlagbért kereső, egyedülálló német alkalmazott esetében a közterhek aránya 34,8 százalék, míg ugyanekkora bruttó fizetés mellett, ha egyetlen kereső két gyermeket tart el, ez az arány mindössze 0,2 százalékra csökken.
Az elemzésben szereplő 47.514 eurós éves bruttó keresetből az egyedülálló dolgozó mintegy 31 ezer euró nettó jövedelmet kap, míg a kétgyermekes család éves nettó bevétele 47.424 euró, vagyis több mint 16 ezer euróval magasabb.
Azokban a családokban, ahol mindkét szülő dolgozik és két gyermeket nevel, szinte minden uniós tagállamban kisebb a munkabért terhelő adók és járulékok aránya, mint az egyedülálló munkavállalóknál. Egyetlen kivételt Görögország jelent, ahol a két csoport terhelése gyakorlatilag megegyezik. Lengyelországban ezzel szemben 11,5 százalékpontos különbség figyelhető meg a családok javára.
Az összehasonlítás az Eurostat 2025-re vonatkozó adataira épül, amelyeket 2026 közepén tettek közzé.
Csíkszék
