A csernavodai atomerőmű mindkét reaktorának leállásával mintegy 1400 MW folyamatos termelés esik ki, ráadásul éppen az az energiaforrás tűnik el átmenetileg a rendszerből, amelyet nem befolyásol az aszály, a szél, a napsütés vagy a levegő hőmérséklete.
Az Intelligens Energia Egyesület elnöke által felvázolt forgatókönyv szerint ez különösen este okozhat gondot, 20 óra körül ugyanis visszaesik a naperőművek termelése, az aszály miatt a vízerőművek lehetőségei korlátozottak, a szélenergia kiszámíthatatlan, a gáz- és szénerőművek pedig nem tudják teljes egészében pótolni a kiesést.
Chisăliță számításai szerint a legnehezebb estéken mindössze 4150–4300 MW hazai termelés maradhat, ebből 1000–1400 MW-ot adhatnak a vízerőművek, 1300–1700 MW-ot a gázerőművek, 900–1200 MW-ot a szénerőművek, a szél 200–700 MW-tal, az este még termelő napelemek 100–400 MW-tal járulhatnak hozzá a mérleghez.
A kánikulai munkanapokon ugyanakkor a fogyasztás meghaladhatja a 8000 MW-ot, ezért 2500–2600 MW importra is szükség lehet, ami a megmaradó hazai termelés csaknem 60 százalékának felel meg, és még ezzel, valamint az önkéntes takarékoskodással együtt is 1000–1200 MW-os rés maradhat.
– fogalmaz Chisăliță, aki szerint augusztus 18-án 1050, 19-én 1200, 20-án 1080, 21-én pedig 1100 MW fogyasztás visszafogására lehet szükség az általa vizsgált forgatókönyvben.
A kritikus időszak este fél nyolc körül kezdődhet és 22 óráig tarthat, ezért szerinte az országos energetikai diszpécsernek akár 1200 MW fogyasztás szabályozott visszafogására is fel kell készülnie. Ez nem jelenti azt, hogy a lakosság lekapcsolásáról döntöttek volna, Chisăliță azonban a legrosszabb forgatókönyv esetére már ellenőrzött lekapcsolásokkal is számol.
A gazdaságnak rossz, az energiarendszernek jó, hogy áll a Dacia és a Ford
A helyzet sajátos iróniája, hogy augusztus 19-ig Románia energetikai mérlegének még az is jót tesz, hogy nem termel két nagy autógyár, Chisăliță becslése szerint ugyanis a Dacia és a Ford leállása mintegy 200 MW-tal mérsékli az ország áramigényét. Ehhez társulhat az ipari fogyasztók, üzletek, közintézmények és a lakosság önkéntes takarékossága, így összesen 170–300 MW-tal csökkenhet a terhelés.
„Az önkéntes takarékoskodás azonban nem tesz csodát” – figyelmeztet a szakértő, aki szerint az így megtakarított energia egy része egyébként is kiesne a szokásos technológiai leállások miatt, ezért az eredmény jóval kisebb annál, mint amire szükség lenne.
– fogalmaz Chisăliță, hangsúlyozva, hogy ezek az intézkedések hasznosak lehetnek, egy atomerőmű kiesését azonban nem képesek pótolni.
A fél régió „ugyanabba a konnektorba van bedugva”
A hiányzó energia jelentős részét importtal lehetne fedezni, csakhogy attól, hogy Románia műszakilag képes nagy mennyiségű áram behozatalára, még egyáltalán nem biztos, hogy lesz kitől megvásárolnia.
– érzékelteti a problémát Chisăliță, aki szerint Románia feszült időszakokban már mintegy 2000 MW-ot importált, technikailag pedig átmenetileg 3000 MW fölé is kerülhetne a behozatal, ilyen mennyiség azonban nem tekinthető minden este biztosan rendelkezésre állónak.
A probléma az, hogy nemcsak Románia szorulhat behozatalra, hanem Magyarország, Szerbia, Horvátország, Szlovénia és a Nyugat-Balkán több állama is ugyanazért az energiáért versenyezhet, vagyis Chisăliță találó megfogalmazásával egy egész importőr régió próbálja „ugyanabból a konnektorból” megmenteni magát. Románia egyik legfontosabb mentőöve ebben a helyzetben Bulgária lehet a kozlodui atomerőművel, a hőerőműveivel és szivattyús-tározós kapacitásaival, ami egyben újabb kockázatot teremt, hiszen egy nagyobb bolgár erőmű meghibásodása vagy a helyi fogyasztás megugrása azonnal csökkentheti a Romániának jutó energiát.
Csíkszék
