Javaslat: több egészségbiztosító közül választhatnának a betegek
Javaslat: több egészségbiztosító közül választhatnának a betegek

Fotó: Erdély Bálint Előd

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

Megszüntetné a román egészségbiztosítási rendszerben a CNAS (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) monopolhelyzetét Alexandru Rogobete volt egészségügyi miniszter. Olyan rendszert szorgalmaz ugyanis, amelyben több állami és magán-egészségbiztosító versenyezne egymással, a biztosítottak pedig maguk választhatnák meg, melyikhez tartozzanak.

Alexandru Rogobete egy közösségimédia-bejegyzésében ismét elővette az év elején már részletesen ismertetett reformtervet, és azt írta, hogy

a jelenlegi egészségbiztosítási rendszer egy másik korszakra épült,

a finanszírozás nem tartott lépést az egészségügy változásaival, ezért meg kell nyitni a rendszert több biztosító előtt, fejleszteni kell a kiegészítő biztosításokat és ösztönözni a magánbiztosításokat.

Szerinte a betegek így maguk választhatnák ki a számukra megfelelő biztosítót és csomagot, a több szereplő pedig jobb szolgáltatásokra, hatékonyabb szerződésekre és új megoldásokra kényszerítené a biztosítókat.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem a társadalombiztosítás szociális jellegének felszámolását javasolja, az államnak továbbra is garantálnia kell az alapvető egészségügyi ellátást a jövedelem nélkülieknek, a kiszolgáltatott helyzetben lévőknek és azoknak is, akik nem engedhetnek meg maguknak kiegészítő biztosítást.

Az izraeli rendszerből indulnának ki

A reform egyik kiindulópontja az izraeli rendszer, amelyet Rogobete február elején személyesen is tanulmányozott, és amelyet később a Romániában leginkább alkalmazhatónak nevezett.

Izraelben négy egészségbiztosítási pénztár működik, a járulékot az állam szedi be, a biztosított azonban maga választ pénztárat, a verseny pedig nem az alapvető szolgáltatások árán, hanem az ezen felül kínált szolgáltatásokon és előnyökön alapul.

Rogobete februárban arról beszélt, hogy a román rendszerben is az állam gyűjtené be a kötelező egészségbiztosítási hozzájárulást, majd továbbítaná azt a biztosított által kiválasztott pénztárnak, a pénztárak pedig az alapcsomagon felül további szolgáltatásokkal, kiegészítő csomagokkal és más előnyökkel versenyezhetnének az ügyfelekért.

Rogobete akkor konkrét példát is mondott, hogyan működhetne a választás, egy biztosító az egységes alapcsomagon túl például bizonyos betegségek esetén

újabb gyógyszerekhez vagy más kiegészítő szolgáltatásokhoz biztosíthatna hozzáférést.

A járulékból származó pénz mellett a pénztáraknak más bevételeik is lehetnének, például fizetős kiegészítő szolgáltatásokból, ugyanakkor a volt miniszter szerint senkit sem lehetne arra kötelezni, hogy az alapbiztosításon felül fizessen. A rendszer egyik alapelve az is lenne, hogy a biztosított ne ragadjon egyetlen pénztárnál, hanem másikat választhasson, ha az általa kapott szolgáltatásokkal nem elégedett.

Egyelőre nincs kész törvénytervezet

A reform azonban továbbra is elképzelés, és a részletek jelentős része nincs kidolgozva. Rogobete február 18-án maga hangsúlyozta, hogy még korai a részletszabályokról beszélni, mert nincs kész jogszabálycsomag,

az akkori elképzelést csak a rendszer „szabásmintájaként” jellemezte,

és azt mondta, reméli, hogy még 2026-ban megkezdődhet a reform előkészítése. Rogobete augusztus 11-én közzétett közösségimédia-bejegyzésében azt írta, hogy egészségügyi miniszterként is megpróbálta elindítani a reformot, de az elképzelés ellenállásba ütközött.

A terv már februárban vitát váltott ki, a CNAS vezetése ugyanis nem osztotta Rogobete elképzelését.

Horațiu Moldovan, a CNAS elnöke arra figyelmeztetett, hogy az alapbiztosítás több szereplő közötti felosztása megfelelő szabályozás nélkül veszélyeztetheti az ellátáshoz való egyenlő hozzáférést, a biztosítók érdekeltté válhatnak az egészségesebb ügyfelek megszerzésében, és kialakulhat egy kétsebességes rendszer.

Korábban írtuk

Korábban írtuk

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben