A jelenségre a Magán Szociális Szolgáltatók Munkaadói Szövetsége (PFPSS) és az Idősgondozó Intézmények Igazgatóinak Egyesülete (ADIV) hívta fel a figyelmet, amelyek nyílt levélben fordultak az állam vezető intézményeihez. A két szervezet szerint Románia súlyos szociális és egészségügyi válság felé sodródhat az idősek és a fogyatékkal élők ellátásában, ezért azt kérik a döntéshozóktól, hogy újabb szigorítások bevezetése előtt vonják be a jogszerűen működő szolgáltatókat is az egyeztetésekbe, és vizsgálják meg, milyen következményekkel jártak a tavaly elfogadott jogszabály-módosítások.
Kevesek „luxusa” Romániában az idősotthon
A nyílt levélhez mellékelt tanulmány részletes számításokkal támasztja alá, hogy mennyibe kerül egy, a jogszabályoknak megfelelő magánintézmény működtetése. A számítás egy ötven férőhelyes, 92 százalékos kihasználtsággal működő otthon költségein alapul: e szerint egy bentlakó havi ellátása átlagosan 6113 lejbe kerül úgy, hogy ebben még nyereség sincs.
Emellett jelentős kiadást jelentenek a kiszervezett szolgáltatások, az épület fenntartása, a közüzemi díjak, a karbantartás, az egészségügyi fogyóeszközök, valamint az adminisztráció és a jogszabályi előírások teljesítésével járó költségek is.
A szervezetek szerint még kedvező feltételek mellett sem csökkenthető érdemben ez az összeg, hiszen a bérek, az energiaárak és az egyéb működési költségek mellett havi 5700 lejnél alacsonyabb önköltség nem érhető el.
Egy újonnan megnyitott intézmény esetében, ahol a férőhelyeknek kezdetben csak 60–70 százaléka telik meg, az egy bentlakóra jutó költség akár 7500–8800 lejre is emelkedhet.
Fotó: Haáz Vince
A szolgáltatók szerint ebből következik a rendszer egyik legnagyobb ellentmondása. Az átlagos nyugdíjból élők nem jogosultak automatikusan állami bentlakásos ellátásra, ugyanakkor a jogszerűen működő magánotthonok díját sem tudják megfizetni. A két összeg között több mint 3300 lejes különbség van, ami sok család számára áthidalhatatlan. A szervezetek ezt „hozzáférési szakadéknak” nevezik, és úgy vélik, hogy éppen ez sodorhatja az érintettek egy részét olcsóbb, de engedély nélkül működő intézményekbe, amelyek nem állnak a szociális hatóságok rendszeres ellenőrzése alatt.
A nyílt levél időzítése nem véletlen, hiszen a kezdeményezés néhány nappal a Bihar megyei illegális idősotthonok ügyének kirobbanása után látott napvilágot.
Mint ismeretes, a hatóságok összesen 409 kiszolgáltatott embert találtak ezekben az intézményekben, közülük 394-et 20 megye 76 engedélyezett szociális intézményébe helyeztek át, további 15 személy pedig kórházi ellátásra szorult. A később áthelyezett gondozottak közül egy férfi elhunyt.
A munkaügyi minisztérium azóta heti ellenőrzéseket rendelt el azokban az intézményekben, amelyek átvették az ellátottakat, és több mint 19 millió lejes támogatás előkészítését is bejelentette, hogy az év végéig biztosítani tudják az ellátás finanszírozását.
Korábban írtuk
Túl szigorúak a szabályok, átmeneti időszakot kérnek
A szolgáltatók hangsúlyozzák, hogy támogatják az illegálisan működő otthonok felszámolását és a szabálytalanságok szigorú szankcionálását, ugyanakkor szerintük nem minden probléma oldható meg újabb adminisztratív előírásokkal.
Úgy vélik, a 2023-as idősotthon-botrányt követően elfogadott 2024/100-as törvény és az ahhoz kapcsolódó végrehajtási szabályok már most is jelentősen megnehezítették a jogszerűen működő intézmények helyzetét, és egyes szolgáltatók inkább más gazdasági tevékenységi formára tértek át, amely már nem tartozik a szociális felügyelet hatáskörébe. A nyílt levél megfogalmazása szerint így előfordulhat, hogy miközben a szabályozás célja az ellenőrzések szigorítása volt, a gyakorlatban bizonyos szolgáltatások éppen kikerültek az állami ellenőrzés alól.
A szervezetek egyik legfontosabb kifogása a tűzvédelmi engedélyezés jelenlegi rendszere. Nem a tűzbiztonsági előírások eltörlését kérik, hanem azt szeretnék, hogy a szociális működési engedély ne vesszen el automatikusan akkor, ha egy régebbi épület még nem rendelkezik minden szükséges tűzvédelmi engedéllyel.
Álláspontjuk szerint számos idősek otthona olyan épületben működik, amely csak jelentős átépítéssel vagy akár teljes újjáépítéssel felelhetne meg a mai előírásoknak. Ezért azt javasolják, hogy két-három éves átmeneti időszakot biztosítsanak, amely alatt kötelező legyen a korszerű tűzjelző rendszer, a megfelelő víztartalék, a tűzcsapok, a személyzet rendszeres képzése és az időszakos kiürítési gyakorlatok megtartása.
Több jogszerűen működő idősotthonra lenne szükség
A két szakmai szervezet emellett azt is szorgalmazza, hogy a közpénzek ne kizárólag intézményekhez, hanem a gondozásra szoruló emberekhez kapcsolódjanak. Javaslatuk szerint a rászorulók utalvány vagy társfinanszírozási rendszer segítségével maguk választhatnák ki, melyik engedélyezett intézményben szeretnének élni, az állami támogatás pedig az általuk választott szolgáltatóhoz kerülne.
A szolgáltatók szerint Romániának nem kevesebb, hanem több jogszerűen működő idősotthonra lenne szüksége, ezért a kormányt sürgős szakmai egyeztetések megkezdésére kérik.
Csíkszék
