A gyermekpénz kétharmadának iskolába járáshoz kötésével próbálná visszaszorítani a lemorzsolódást egy, a szenátushoz benyújtott új parlamenti törvényjavaslat. A napokban nagy visszhangot kiváltó kezdeményezést sok helyen leegyszerűsítve értelmezték, hogy „100 lejre csökken a gyermekpénz”,
a jelenlegi havi 292 lejes támogatásból valóban csak 100 lej maradna automatikusan járó állami juttatás, a fennmaradó részt viszont egy új, legalább 250 lejes jelenléti ösztöndíj formájában lehetne kapni, amennyiben a gyermek rendszeresen jár óvodába vagy iskolába.
A 2026/B262-es számon iktatott jogszabálytervezet jelenleg még csupán a törvényhozási folyamat elején jár: a szenátushoz első kamaraként benyújtott parlamenti indítványról van szó, amelyet egyelőre vitára vettek nyilvántartásba,
A kezdeményezést több párt képviselői írták alá, de a fő kezdeményezők között RMDSZ-es honatyák szerepelnek, köztük Szabó Ödön oktatási bizottsági alelnök is. Ha a tervezet egyáltalán átmegy a parlamenti szűrőkön, a módosítások akkor is csak a 2027–2028-as tanévtől léphetnének életbe.
Fotó: Alexandru Nițescu
350 lej, de csak rendszeres iskolába járás esetén
A jelenlegi rendszerben minden három évnél idősebb gyermek után feltétel nélkül 292 lej jár havonta. A mostani javaslat ezt úgy írná át, hogy ebből mindössze 100 lej maradna alanyi jogon járó gyermekpénz, ugyanakkor bevezetnék a legalább 250 lejes „jelenléti ösztöndíjat”, amelyet azok az óvodások és iskolások kapnának meg, akik rendszeresen látogatják a foglalkozásokat, és az előző tanév végén 10-es magaviseleti jegyet vagy „nagyon jó” minősítést értek el.
Így az iskolába járó gyermek után a család összesen havi 350 lejhez jutna, vagyis 58 lejjel többet kapna a jelenlegi 292 lejnél. A biztosan, mindenki számára automatikusan járó összeg azonban valóban jelentősen csökkenne.
Ez az a pont, ahol sok félreértés keletkezett az első hírek nyomán. Nem arról van szó, hogy a gyermekpénz véglegesen 100 lejre zsugorodna minden család számára, hanem arról, hogy az állam a jelenlegi összeg kétharmadát kivenné az automatikus szociális támogatásból, és csak oktatási részvétel esetén fizetné vissza ösztöndíjként. Másként fogalmazva:
Ez lényeges különbség, mert a rendszeresen hiányzó vagy lemorzsolódó gyermekek családjai éppen ezt a részt veszíthetnék el.
Az óvodától kezdve jelenléthez kötnék a támogatást
A törvénytervezet indokolása szerint a kezdeményezők ezt azzal magyarázzák, hogy Románia az Európai Unió egyik legsúlyosabb iskolaelhagyási válságával küzd: a korai iskolaelhagyás aránya 2023-ban 16,6 százalék volt, miközben több százezer gyermek van részben vagy teljesen kívül az oktatási rendszeren. A dokumentum szerint ezért a passzív pénzosztás helyett
Szabó Ödön az Edupedunak nyilatkozva azt mondta: korábban már működött Romániában hasonló rendszer, amikor a gyermekpénzhez tényleges iskolalátogatás társult, és szerinte ez látható eredményeket hozott. Mint fogalmazott, „a bírságok nem működnek”, hiába kötelezi a jelenlegi oktatási törvény a szülőket arra, hogy iskolába járassák a gyermeket,
Az RMDSZ-es képviselő szerint ezért olyan pénzügyi ösztönzőre van szükség, amely ténylegesen az iskolába járás felé tereli a családokat. Arra is felhívta a figyelmet, hogy jogtechnikailag nem a gyermekpénzt kötik közvetlenül feltételhez – amit egy 2006-os alkotmánybírósági döntés korábban kizárt –, hanem mellette hoznak létre egy külön, jelenléthez kötött ösztöndíjat.
A javaslat az óvodásokat is bevonná a rendszerbe. Náluk legfeljebb havi öt igazolatlan hiányzás még nem zárná ki a jelenléti ösztöndíjat, emellett a szociális ösztöndíjat is kiterjesztenék az óvodáskorú gyermekekre. Szabó Ödön szerint a hátrányos helyzetű közösségekben e két támogatás együtt akár 500 lej körüli havi segítséget is jelenthetne egy kisgyermek után, ami már érdemi ösztönzést adhatna a családoknak arra, hogy rendszeresen vigyék óvodába a gyermeket.
Dance
