Történelmi csúcsot fog elérni október 1-jén Romániában a változó kamatlábak kiszámításához használt fogyasztói hitelek irányadó mutatója: az IRCC index 5,55 százalékról várhatóan 6,06 százalékra emelkedik. Ez a legmagasabb szint lesz a mutató 2019. májusi bevezetése óta. A változás automatikusan maga után vonja a változó kamatozású hitelek kamatlábainak emelkedését, ami érzékenyen érinti az ezt a típusú bankhitelt igénybe vevő családok költségvetését. Az index emelkedését egyébként az állam költségvetési hiányának finanszírozási nehézségei és a bankközi kamatok növekedése idézte elő.
A finzoom.ro portál számításai szerint, melyet a bihon.ro szemlézett, egy 250 ezer lej értékű, változó kamatú, 30 éves futamidejű jelzáloghitel esetében jelenleg körülbelül 2020 lej a törlesztőrészlet, de a 6,07 százalékos IRCC bevezetése után ez az összeg októbertől várhatóan 92 lejjel emelkedni fog. Králik Lóránd közgazdász, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) docense lapunknak elmagyarázta, hogy a bankközi kamatok kiszámolásakor kétfajta mutatót használnak a pénzintézetek: az egyik a bankok közötti jegyzések alapján naponta számolt hitelkamatláb (ROBOR), a másik a fogyasztói kamatindex, ez az IRCC, ami a tényleges ügyletek háromhavi átlagából származik. Ebből kifolyólag a ROBOR egy sokkal nagyobb kamatingadozást jelent, míg az IRCC egy stabilabb, előreláthatóbb kamatmozgást biztosít. Hitelfelvételkor az ügyfél maga dönti el, hogy melyik kamatszámítást igényli, de hogy melyik kedvezőbb a hitelfelvevő számára, az mindig a bankközi kamat alakulásának a függvénye.
Amikor emelkedik a kamatláb, akkor az IRCC a kedvezőbb, mert az később követi a kamatemelkedést, amikor viszont csökken a kamatláb, akkor a ROBOR a kedvezőbb, mert hamarabb kezd csökkenni, mint az IRCC. Králik Lóránd elmondta, hogy az IRCC emelkedése drágább hiteleket és kamatemelkedést jelent, és ez az infláció növekedését is maga után vonja.
– fejtette ki Králik Lóránd. Hozzátette, hogy a lakáshiteleknél van egy nem nagy, de viszonylag stabil növekedés a lej alapú hitelek esetében, az euróban felvett kölcsönök ellenben folyamatosan csökkennek.
Áfaemelés
Az ingatlanpiacon még jelentősebb hatást keltett az, hogy az áfát kilencről huszonegy százalékra emelte a kormány augusztus 1-jétől. Az Ingatlanfejlesztők Szövetségének adatai szerint országos szinten az új lakások értékesítése 10–15 százalékkal csökkent az áfa emelését követő első napokban, míg a régi lakások iránti kereslet nőtt, főleg a városokban. Bihar megyében az áfaemelés hatásai máris érezhetők mind a vásárlók viselkedésében, mind a fejlesztők stratégiáiban, és rövid távon legalábbis az óvatosság fogja jellemezni az ingatlanpiacot – vélik a szakértők.
Fotó:
A bihon.ro által megszólaltatott Alexandra Giuffrida nagyváradi ingatlanpiaci szakértő elmondta:
– fogalmazott.
Ezzel szemben egy másik szakértő, Margareta Hojda úgy látja, hogy
A két, látszólag ellentmondó perspektíva a piac töredezettségét tükrözi: a stabil anyagi háttérrel rendelkező vásárlók köre továbbra is aktív marad, míg az átlagos és annál valamivel magasabb jövedelemmel rendelkezők óvatosabbak lettek.
Giuffrida úgy ítéli meg, hogy az áfaemelés teremtette új helyzetben egy 100 ezer eurós lakás költsége körülbelül 12 ezer euróval nő, ami egyes vásárlókat arra késztethet, hogy elhalasszák a vásárlást. A szakértők úgy látják, hogy az áfa emelése miatt egyre nagyobb az érdeklődés a régi lakások iránt, különösen a központi vagy jól megközelíthető területeken.
Használt lakások előnyben
A lapunk által megszólaltatott ingatlanpiaci szakértő, György-Csáki István azt mondta, hogy a jelentős áfaemelés rossz hatással lesz mind a vásárlókra, mind az ingatlanfejlesztőkre, és magára a gazdaságra is. Emlékeztetett arra, hogy amikor a kedvezményes, ötszázalékos áfa volt érvényben bizonyos új építésű ingatlanokra, az élénkítette az ingatlanpiacot, majd amikor ezt az áfát kilenc százalékra emelték, az már egy rossz irányba tett lépés volt. Az augusztus 1-től bevezetett 21 százalékos áfa hatása pedig értelemszerűen még rosszabb lesz.
– fogalmazott György-Csáki István. Hozzátette, hogy a megnövekedő kereslet miatt a használt lakások ára is nőni fog, de nem nagy mértékben, ugyanis a polgárok vásárlóereje már nem enged meg jelentősebb árnövekedést.
– fogalmazott az ingatlanpiaci szakértő.
Elárulta, hogy Nagyváradon egy használt kétszobás lakás jelenleg 70–100 ezer euró közötti összegbe kerül annak függvényében, hogy hol található, hányadik emeleten és milyen állapotban van. Ugyancsak kedvezőtlenül fog hatni az ingatlanpiacra az IRCC index emelkedése is, annál is inkább, mert
– jegyezte meg. Az ugyanabban az időszakban egyszerre történő áfa- és kamatemelés arra a feltételezésre készteti György-Csáki Istvánt, mintha szándékosan akarnák az ingatlanpiac lelassulását, azért, hogy megállítsák az elmúlt években tapasztalható robbanásszerű árnövekedést az új építésű lakások piacán.
– mondta, hozzátéve, hogy az áfaköltséget is az ingatlanfejlesztő fogja lenyelni, mert a vásárlónak nem lesz pénze ezt a plusz áfaköltséget is kifizetni. A szakértő szerint, ha ez a forgatókönyv érvényesül, az a leghamarabb az év végére lesz érezhető.
Mindazonáltal figyelmeztetett arra is: félő, hogy ez a feltételezett pozitív szándék fordítva fog elsülni, és az ingatlanpiac lassítása rossz hatással lesz a gazdaságra.
Az albérlet ára is növekszik
A maga során Králik Lóránd azt mondta, hogy Románia minimális gazdasági növekedése szinte kizárólag az építőiparnak köszönhető, igaz, nem a lakásépítéseknek, hanem alapvetően az ipari építkezéseknek. Szerinte érdemes lett volna meghagyni a kedvezményes áfát a lakásvásárlásokra, mert az nem hátráltatta volna ezt az építőipari szegmenst, és egyfajta szociális szempont is érvényesült volna. Ennek az áfának az emelése kilencről huszonegy százalékra azt fogja eredményezni, hogy
– vélekedett Králik Lóránd. Szerinte a kisebb jövedelműek használt lakást fognak keresni, ezért ezeknek az ára is nőni fog a kereslet növekedése miatt. Sőt, az albérletek is drágulni fognak, mert azok, akik nem tudnak lakást vásárolni, albérletet keresnek, és
– tette hozzá. Arra a kérdésünkre, hogy miért nem biztosította a kormány a kedvezőbb lakásvásárlási áfát, Králik Lóránd azt valószínűsítette, hogy az ország „épphogy csak megúszta”, hogy ne minősítsék le, ezért most a kormány „megpróbál minden banit megfogni”. Emiatt azonban a lakáspiac be fog fagyni, és nemcsak az új lakások piaca, hanem a régieké is, mert ezekből is nagyon sok az eladatlan,
– zárta szavait Králik Lóránd.
Dance
