A pénteki konferencia megnyitóján dr. Flóra Gábor, a PKE rektorhelyettese köszöntötte a jelenlévőket. „A regionális szerepvállalás számunkra nem csupán egy stratégiai cél, hanem hivatás. Kutatásaink, képzéseink és közösségi programjaink mind azt a célt szolgálják, hogy a Partiumban élők életét jobbá, értelmesebbé, összetartóbbá tegyék” – fogalmazott, felidézve az MTA által májusban szervezett Partium-napot, ahol az egyetem lehetőséget kapott bemutatni a régiót. „A 21. század új kérdéseket vet fel: a mesterséges intelligencia, a globális környezeti válság, a társadalmi átalakulások korát éljük. E kihívásokra nem elég technológiai válaszokat adni, etikai, emberi és közösségi válaszokra is szükség van. Ahogyan a Magyar Tudományos Akadémia két évszázados története is bizonyítja, a tudomány nem csak a haladás eszköze, hanem a nemzet élő tükre is. Nekünk, a határon túli magyar tudományos közösségek tagjainak pedig az a küldetésünk, hogy e tükörben a partiumi valóság is tisztán, méltósággal jelenjen meg” – mutatott rá megnyitó beszédében az egyetem rektorhelyettese.

Dr. Fleisz János, a Sapientia Varadiensis elnöke, a konferencia társszervezője felidézte: 25 éve annak, hogy a Bihar megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége megszervezte a magyar tudomány napját, elsőként a Partiumban, illetve Erdélyben is. Köszönetet mondott mindazoknak, akik segítettek a rendezvény elindításában és továbbéltetésében. A konferencia későbbi programpontjaként Fleisz János ismertette nemrégiben megjelent két kötetét is: Lahner György vezérőrnagy, a magyar hadiipar irányítója (társszerző), illetve a Nagyváradi egészségügy 1900–1950 között című kiadványokat.

Dr. Morvai Tünde, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának osztályvezetője köszöntőbeszédében úgy fogalmazott: a Kárpát-medence bármely pontján találkozzanak vagy dolgozzanak, „ugyanaz a felelősség köt minket össze: a nemzet és a tudomány iránti felelősség”. Rámutatott: amellett, hogy idén ünnepeljük a Magyar Tudományos Akadémia fennállásának 200. évfordulóját, az MTA budapesti székháza is 160 éve épült, ahol a bicentenárium alkalmából művészeti kiállítás is várja a nagyközönséget. „A Magyar Tudományos Akadémia 200 éve szolgálja a nemzetet. Ma azért ünneplünk együtt, mert hisszük, ez a szolgálat csak akkor teljes, ha közösséget teremt határon innen és túl.” – jegyezte meg.

Bitay Enikő, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke beszédében a találkozás fontosságát emelte ki. A tudomány ünnepe egyúttal közösségi élménnyé is válik, olyan alkalommá, ahol nemcsak bemutatjuk, amit tudunk, hanem közösen gondolkodunk és tervezünk – fogalmazott.

Szilágyi Ferenc, a Partiumi Területi Kutatások Intézetének igazgatója, a konferencia társszervezője elmondta: a nyolcadik konferencián mintegy 140 előadás kapott teret, a résztvevők tekintetében pedig Nagyvárad van többségben (31%), de érkeztek előadók Debrecenből, Budapestről, Veszprémből, Miskolcról és Pécsről is. A konferencián a két plenáris előadás mellett 11 tematikus szekcióban zajlottak az előadások, többek között egészség-, jog-, gazdaság- és társadalomtudomány szekciókban. A konferencia idei meghívott intézménye az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete (KRTK-RKI), a képviseletében érkezett szakemberek a schengeni nyitás témakörében tartottak plenáris előadásokat.

Plenáris előadás formájában ismertette ugyanakkor a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumot dr. Cseri Miklós főigazgató, amelyet követően az általa képviselt intézmény együttműködési szerződést kötött a Partiumi Keresztény Egyetemmel. A múzeum ugyanis számos képzési, illetve szakmai gyakorlati lehetőséget nyújt egyetemi hallgatók számára.

A konferencia ünnepi pillanataihoz tartozott a jubileumi, 10. kiadásához érkezett Staféta, a PKE hallgatói publikációs folyóiratának átadása is, illetve a Partiumi Egyetem Alapítvány Fényes Elek-díjainak átadása is. A Partiumi Tudományos Emléklapot idén dr. Fleisz János vehette át.