A több mint fél évszázada a falakra rögzített művek a közelmúltig szinte teljesen észrevétlenek maradtak. A Nagyváradi Egyetem szerdán kiadott sajtóközleménye szerint az intézmény kommunikációs osztályának munkatársai jártak utána kíváncsiságból annak, hogy milyen műtárgyakról van szó, azok mellé ugyanis semmilyen tájékoztató tábla nem volt kitéve.
Fotó: Nagyváradi Egyetem
Emiatt a hallgatók és az oktatók évtizedeken át úgy mentek el mellettük, hogy nem tudták:
Fekete József 1903-ban született Vajdahunyadon, felnőtt élete jelentős részét azonban Nagyváradon töltötte, itt is temették el 1979-ben bekövetkezett halála után.
A szobrász legismertebb műve a Bukarestben álló Repülős Hősök Emlékműve (Monumentul Eroilor Aerului), amelyet 1928 és 1930 között hivatalosan Lidia Kotzebue közreműködésével készített. Nagyváradon a Postapalotában látható Postás-szobor, a Rhédey-kertben lévő Nicolae Bălcescu-szobor, valamint Iosif Vulcan és Ioan Slavici mellszobrai az ő munkái. További negyven művét a Körösvidéki Múzeum őrzi.
Fotó: Ebihoreanul
A Nagyváradi Egyetemen most újra felfedezett alkotások nagy valószínűséggel a művész pályájának korai szakaszából származnak. Az egyetem idősebb oktatói felidézték, hogy az intézmény elődjének számító Pedagógiai Intézet az 1964–1970 közötti kezdeti években műalkotásokat vásárolt a belső terek díszítésére.
Így kerülhettek Fekete József alkotásai az egyetemre
„Annak alapján, hogy az egyik alkotáson az 1964-es évszám és a szerző aláírása is szerepel, arra lehet következtetni, hogy
Nagy valószínűséggel ekkor kerültek Fekete József szobrász művei a Nagyváradi Egyetem tulajdonába. Az idő múlása, a feledés, valamint a hallgatók nemzedékei egyaránt nyomot hagytak az agyagba préselt két domborművön. Itt-ott megcsorbultak, és az eredeti alkotó aláírása mellé más »szignók« is kerültek” – közölte a Nagyváradi Egyetem.
Fotó: Nagyváradi Egyetem
Dance
