Adóemelések a gyors pénzgyűjtés reményében

Fotó: Alexandru Nițescu

Nagy bevételekre van szüksége ahhoz Romániának, hogy le tudja faragni az egyre nagyobb költségvetési hiányt, ráadásul mindezt sürgősen. Az intézkedések nagy része 2026-tól lépett életbe.

Pap István

2026. január 19., 09:24

Egy állam gyors pénzszerzési módja az adóemelés. Ez történik Romániában is, ahol 2026-tól egy sor adó mértéke nő. A szinte mindenkit érintő intézkedések közé tartozik az ingatlan- és gépjárműadók emelése, de még ennél is jelentősebbnek ítéli meg a vállalkozásokat terhelő adók növelését Králik Lóránd közgazdász, a Partiumi Keresztény Egyetem docense.

Az egyik a nyereségadó, ahol 19 százalékos az új kulcs január 1-jétől. A másik pedig az osztalékadó, ami szintén a nyereséget terheli. Ennek elég meredek volt az emelkedése, mert két év alatt 5 százalékról előbb nyolcra, aztán tízre, most pedig 16-ra emelkedett. Tehát ezeknek a tőkejövedelmeket sújtó adóknak a legnagyobb most az emelkedése

– magyarázta lapunknak Králik Lóránd.

Fándly Marius, a Bihar Megyei Adóhivatal igazgatóhelyettese elmondta, hogy a 2025/89. számú sürgősségi kormányrendelet az, amely a legjelentősebb változásokat írja elő az adózás terén. A jogszabály, bár gyakorlatilag megszüntet minden adókedvezményt, pozitív változásokat is tartalmaz véleménye szerint.

Fándly Marius az érintettek szempontjából kedvezőnek ítélte meg azt, hogy

a mikrovállalkozások esetében az eddigi két adókulcs, vagyis az egy- és a háromszázalékos közül a kisebbik maradt meg, a háromszázalékos adókulcsot eltörölték.

A nagy multinacionális cégek eddig forgalmuk egy százalékát kellett befizessék adóként Romániában, de 2026-tól ez 0,5 százalékra csökkent, ami mindenképpen kedvező rájuk nézve.

„Ez a liberális pártnak volt a javaslata, hogy a multivállalatoknak minél nagyobb forgalmuk legyen Romániában, és hogy ne legyenek az adóval korlátozva. A magánvéleményem szerint meghagytam volna az egyszázalékos adót, hogy a multik is ugyanannyit fizessenek, mint a mikrovállalkozások” – jegyezte meg Fándly.

Megemlítette, hogy az e-számláknak a továbbítási ideje az eddigi öt naptári napról öt munkanapra változott, ami szintén kedvező módosítás. És az sem elhanyagolandó, mondta immár ismét Králik Lóránd, hogy a jövedelemadókhoz sem nyúltak hozzá, bár ez még megtörténhet.

Ellenben, amit megéreznek az emberek, az a jövedéki adók emelése, elsősorban az üzemanyagot terhelőé. Most már nagyon magas lett, de a jelenlegi költségvetési helyzetet tekintve nem volt meglepetés, hogy újból megemelték

– fogalmazott a közgazdász.

Még mindig gondot okoz az áfa behajtása

Králik Lóránd megítélése szerint – bár továbbra is pénzre lesz szüksége a kormánynak a költségvetés egyensúlyba állításához – a jövőben már nem a további megszorítások jelentik majd a megoldást, hanem az, ha hatékonyabbá teszik az adóbehajtást.

„Az áfa-beszedés az egyik sarokpontja ennek a kérdésnek” – hangsúlyozta Králik. Ennek kapcsán Fándly Marius elmondta: az adóhivatal folyamatosan emeli az áfa-behajtás szintjét. „A gond az, hogy nagyon mélyről indultunk. Románia az EU-s tagállamok között az utolsó helyen volt ebben a tekintetben” – jegyezte meg. Ennek oka első körben az áfacsalásokban volt keresendő.

Amikor Románia csatlakozott az EU-hoz, akkor mindenki megpróbálta valahogy elkerülni az áfát. De időközben bevezették az e-számlázási rendszert, az e-szállítás rendszerét, és most már a könyvelőségi bevallásokat is, így az adóhivatal már minden tranzakciót lát.

Mindazonáltal még mindig gondot okoz az áfa behajtása, de nem az adóhivatal inkompetenciája miatt, hanem mert a romániai jogi környezet nem teszi lehetővé a hatékonyabb fellépést. Fándly Marius elmondta, hogy a legnagyobb akadály ebben a tekintetben a csődtörvény, amely kimondja, hogy ha egy vállalkozás csődbe megy, onnantól kezdve minden tartozását letudja az állam felé is, és az ügyvezető személyének sincs semmilyen felelőssége.

„Magyarországon például elképzelhetetlen, hogy ha egy vállalkozás csődbe megy, akkor az állam ne kérhesse az áfát.” A továbbiakban hozzátette, hogy az adóhivatalnak tulajdonképpen mindegy, mekkora az áfa mértéke, ez nem befolyásolja a munkáját, majd így folytatta:

Reméljük, hogy nem lesz még egy áfaemelés, mert az a vállalkozásokat és a fogyasztást megöli.

Kifejtette, hogy az áfa emelése 19-ről 21 százalékra legalább tízszázalékos áfajövedelem-növekedést kellett volna hozzon, de ekkora mértékű emelkedés nem volt. Fándly elmondta, hogy a Bihar megyei adatok azt mutatják: az áfa emelésével ugyan nagyobb összeg folyt be az államkasszába, de csak decemberben érte el az elvárt szintet, „mert akkor mindenki vásárolt karácsonyra, nagyon nagy volt a fogyasztás” – fogalmazott.

A továbbiakban kifejtette, hogy az áfát akkor érdemes növelni, amikor a fogyasztást is támogatják, de Romániában az adóemelésekkel, a bérek befagyasztásával, illetve csökkenésével épphogy visszaszorítják a fogyasztást.

„Ezért sem támogatnám azt, hogy a 21-ről 24 százalékra emelkedjen az áfa, mint ahogy azt mostanában rebesgetik. Amikor már beindul a fogyasztás, akkor nyugodtan lehet emelni, de nem fogyasztáscsökkenéssel kell támogatni az áfa növelését” – fejtette ki.

Meddig tart?

Az idén életbe lépő adóemelések nehezebb anyagi körülményeket teremtenek, és egyelőre nem látni, mikor lendül ki az ország a mostani gazdasági helyzetéből. „Most, amikor még mindig igen nagy a GDP-arányos költségvetési hiány, nem lehet adócsökkentésről álmodozni. Ha mégis lesz fiskális lazítás, az nem gazdasági rációból fog történni” – jegyezte meg Králik Lóránd,

aki szerint a romániai társadalom most issza meg a levét a 2024-ben történt nagy osztogatásoknak, például a jelentős nyugdíjemelésnek és a különféle juttatások biztosításának.