Pap István

A 2022/119. számú sürgősségi kormányrendelet módosító, szeptember elején elfogadott energiaügyi határozat egy kis lélegzetvételhez juttatta a lakossági fogyasztókat. Ez a jogszabály ugyanis fenntartja a 0,68 lej/kWh felső díjszabás-határt a havi 100 KWh alatti fogyasztású háztartási fogyasztók számára, míg a havi 100 KWh és 300 KWh közötti fogyasztású háztartások számára 255 KWh küszöbértékig 0,80 lej/kWh tarifát ír elő, az e fölötti különbözetet pedig piaci áron kell fizetni. A nem háztartási fogyasztók esetében a kórházak, iskolák és szociális intézmények 1 lej/ KWh-t fizetnek. Ezzel szemben a közintézmények, az élelmiszeriparban tevékenykedő kisés középvállalkozások csak a 2021-es átlagos fogyasztás 85 százalékig részesülnek a felső határértékben, az 50 millió lejnél nagyobb forgalmú vállalatok pedig a piaci árat fizetik a villamos energiáért. A szakemberek máris kongatják a vészharangot. Dan Octavian, a Bihari Vállalkozások Szövetségének igazgatója elmondta, hogy „sok Bihar megyei cég nem fogja tudni energiafogyasztását az említett 85 százalékos szint alatt tartani, és emiatt megemelt áron kell majd kifizetniük a különbözetet. Sokan pedig a teljes piaci árat fogják fizetni, ami 1 lej/kWh helyett akár 5 lej/ kWh is lehet” – fogalmazott. Mivel az energiaköltségek ötszörös növekedése gyakorlatilag megduplázná a végtermék árát, ezért „azok a vállalatok, amelyek nem részesülnek a villamosenergia-árplafon előnyeiből, azt kockáztatják, hogy tönkremennek” – fogalmazott Dan. Ilyen körülmények között a cégeknek el kell gondolkodniuk a költségcsökkentésen, melynek egyik kézenfekvő módja a dolgozók egy részének az elbocsátása.

Békési Csaba, a Bihar Megyei Foglalkoztatási Ügynökség (AJOFM) ügyvezető igazgatója szerint egyelőre még csak készülünk az energiaár-növekedésre, mert Nagyváradon és Bihar megyében még nincsenek olyan cégek, amelyek új számlázási árfolyammal kaptak volna számlát, de nagyon sok vállalat máris jelzi azt, hogy munkaerőtől fognak megválni, ha túlságosan megemelkednek az energiaárak. „Mi már több mint tíz céget tudtunk rávenni arra, hogy ne bocsássák el munkavállalóikat, hanem vegyék igénybe a le nem dolgozott munkaidőnek a támogatását célzó, ún. kurzarbeit programot, ami tavaly óta van érvényben és az idei év végéig van hatályban” – mondta Békési Csaba. Az igazgató elmagyarázta, hogy ennek a programnak a koncepciója az, hogy a cégek lecsökkenthetik a ledolgozott munkaidő időtartamát akár nyolcvan százalékkal is, és a nem ledolgozott munkaidőre kifizetik a munkavállalónak a bére 75 százalékát, és ezt a 75 százalékot aztán a cégek visszaigényelhetik a foglalkoztatási ügynökségtől. Például, ha egy dolgozónak napi nyolc órás munkaprogram mellett 3000 lejes havi fizetése van, és a munkáltató a munkaórákat lecsökkenti napi négy órára, akkor kifizet 1500 lejt a ledolgozott munka után, a nem dolgozott időre, vagyis a másik négy órára kifizeti a 75 százalékos támogatást, ami 1225 lej, és ezt az 1225 lejt kapja vissza a munkaadó az ügynökségtől. „Ez egy mindenki számára nyertes helyzet, mert a munkavállaló négy órát dolgozik, de hat munkaóra után kap pénzt, a munkáltatónak megmarad a munkaerő és folytathatja a tevékenységét, nekünk meg azért jó, mert nem lesznek elbocsátások” – fogalmazott Békési. Kiemelte, hogy jelenleg Bihar megyében több mint hatvan cég lépett be ebbe a programba, és több mint 2500 munkavállalót sikerült így megtartani. „Én csak a múlt héten több mint tíz céggel tárgyaltam személyesen, amelyek elbocsátásokat akartak eszközölni, de meggondolták magukat és beléptek a kurzarbeit programba, amit a kormány remélhetőleg meg fog hosszabbítani” – fogalmazott az igazgató. Elárulta, hogy a Bihar megyei cégek egyelőre nem is az energiaárak növekedésére hivatkoznak akkor, amikor elbocsátásokat akarnak eszközölni, hanem elsősorban a külföldi rendelések visszaesése készteti őket erre a lépésre. A szakember hozzátette, hogy még nem tudni, mekkora lesz az energiaár emelésének a mértéke, de ezzel a problémával a nagy, több mint 250 személyt foglalkoztató, komoly megrendelésekkel rendelkező cégek meg fognak tudni küzdeni, ezzel szemben a kis- és közepes vállalkozások komoly gondban lesznek.

Pozitív hozzáállás

És bár sokan aggódnak a közeljövő miatt, azért van olyan közepes vállalkozó, aki ebben a helyzetben is optimista. Gere Ferenc nagyváradi vállalkozó, a tizenhat alkalmazottat foglalkoztató Capitolium étterem tulajdonosa lapunknak elmondta, hogy az ő célkitűzésük is az, hogy minél kevesebb költségük legyen, de még nem készülnek stratégiával az új helyzetre, mert még nem tudják felmérni, mekkora lesz a költségemelkedés. Bár azt lehet stratégiának tekinteni, hogy ebben a vállalkozásban a tulajdonos ügyel arra, hogy megértesse a munkavállalókkal is azt, hogy milyen költségekkel jár ennek a vállalkozásnak a fenntartása. Ha a munkavállalók „ezt megértik, és napra megkapják a fizetésüket, akkor maradnak. Így csináltuk a Covid idején is, akkor se ment el tőlünk senki, és nem vittük le a fizetéseket sem” – mondta. Éppen ezért a mostani krízistől sem fél, mert szerinte ez a válság az új vállalkozásokat érinti inkább. „De mi stabilak vagyunk. Mi másképp állunk hozzá, nekünk nem kell nagy haszon, hanem az a fontos, hogy az legyen megelégedve, aki bejön hozzánk, és az is, aki nálunk dolgozik” – fogalmazott. Hozzátette, hogy ha meg tudják őrizni ügyfélforgalmukat, akkor a vállalkozás viszonylag problémamentesen át fogja vészelni az energiaválságot.

Napelem

A költségcsökkentés másik módja magának az energiafogyasztásnak a csökkentése. Vannak, akik energiatakarékos világítást vezetnek be üzemükbe, más cégek a hőenergia-hatékonyságot részesítik előnyben, és hőszigeteléssel látják el üzemüket, vállalkozásuk székhelyét. Az egyik leginkább felfutó beruházás ebben az időszakban azonban a napelemes energiatermelő egységek beszerelése. Bihar megyében mintegy harminc cég foglalkozik ezzel, és mint azt Marian Magda, a Sustainable Power cég műszaki igazgatója az ebihoreanulnak elmondta: „A kereslet több mint 500 százalékkal megnőtt!” Ha valaki az otthonában szeretne ilyen technológiát beszerelni, akkor a beruházás néhány tízezer lejes összegtől kihozható, de ez akár több százezer euróra is rúghat egy olyan vállalat esetében, amely egy csarnokra szeretne napelemes paneleket felszerelni. Az ügyfelek már nem várnak a kormányzati programokra, amelyek amúgy is blokkolva vannak. „Az emberek a saját pénzükön szerelnek napelemeket, mert félnek a villanyszámláktól” – jelentette ki Marian Magda. A fotovoltaikus panelek iránti kereslet az egekbe szökött, és a várakozási idő három hónapra emelkedett. „Még mindig felveszünk embereket, és az Electrica Distributie folyamatosan igényli a kétirányú mérőket, hogy minden igényt ki tudjunk elégíteni” – mondta a szakember. A telekhatárra telepített kétirányú órák mérik mind a megtermelt és a lakosok által az országos rendszerbe betáplált villamos energia mennyiségét, mind pedig a hálózatból kivezetett és a háztartásban elfogyasztott energiát.