Fagyveszély a gyümölcsösökben: kulcsfontosságú a gyors bejelentés
Fagyveszély a gyümölcsösökben: kulcsfontosságú a gyors bejelentés

Fotó: Partiumi Falugazdász/Facebook

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

Már Bihar megye északi részein is mínusz 5 fokig süllyedt a hőmérséklet csütörtök éjszaka, ami a virágzó és terméskötődésben lévő gyümölcsösökben komoly károkat is okozhat; számos helyen intenzíven védekeztek a gazdák. Fagykár esetén a bejelentést 24–48 órán belül kell megtenni.

Az áprilisi időjárás idén is hozza a szokott bizonytalanságot: bár Bihar megyében eddig többnyire csak gyengébb fagyokat mértek (jellemzően mínusz 2–3 fokig),

csütörtök éjszaka már komolyabb lehűlés is előfordult a Partium északi tájain

– Margitta környékén például akár mínusz 5 fokot is jegyeztek.

Fotó: Partiumi Falugazdász/Facebook

A gazdák több helyen füstöléssel és tűzgyújtással próbálták megvédeni a különböző fenológiai fázisban lévő gyümölcsfákat – a cseresznye, meggy és alma még virágzik, míg a kajszin már megjelentek a gyümölcskezdemények –, ami jól jelzi, hogy

a veszély korántsem múlt el.

A virágzás és a terméskötődés időszakában érkező fagyok ugyanis néhány óra alatt is jelentős kiesést okozhatnak, és április második fele még tartogathat kellemetlen meglepetéseket.

Fotó: Partiumi Falugazdász/Facebook

Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy a gazdák ne csak a védekezésre készüljenek, hanem tisztában legyenek azzal is, mi a teendő, ha mégis bekövetkezik a fagykár. A partiumigazda.ro összefoglalója szerint a kártérítés kulcsa nem később, hanem már a káresemény pillanatában eldől.

A kárbejelentés menete

A legfontosabb lépés az azonnali, hivatalos bejelentés. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy

a károk észlelésétől számított 24–48 órán belül írásban kell jelezni a problémát a terület szerint illetékes polgármesteri hivatalnál.

Nem a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) az első állomás: a teljes eljárást a helyi önkormányzat indítja el.

A bejelentést követően a polgármesteri hivatal kárfelmérő bizottságot hív össze, amelynek tagjai között rendszerint ott van a hivatal képviselője, a megyei mezőgazdasági igazgatóság szakembere és az APIA delegáltja is. A bizottság helyszíni szemlét tart, megállapítja a károsodás mértékét, rögzíti az érintett területet, majd jegyzőkönyvet állít ki.

Ez a dokumentum minden későbbi támogatás alapja, enélkül a gazda nem jogosult kártérítésre.

Fotó: Partiumi Falugazdász/Facebook

A gyorsaság nem véletlenül kulcskérdés. A fagy okozta károk jelei gyorsan eltűnhetnek, a növények részben regenerálódhatnak, így késedelmes bejelentés esetén a bizottság már nem tudja hitelesen megállapítani a veszteséget.

Ez pedig könnyen a támogatás elutasításához vezethet.

Legalább ennyire fontos, hogy mit nem szabad tenni. A Partiumi Falugazdász Egyesület szakemberei szerint nem érdemes megvárni egy esetleges kormánydöntést a kárenyhítésről, és nem szabad azonnal az APIA-hoz fordulni. Ugyanakkor

az ültetvényt sem szabad kivágni, felszámolni vagy újratelepíteni a helyszíni szemle előtt,

mert ezzel a kár hivatalosan igazolhatatlanná válik.

Amennyiben a jegyzőkönyv elkészült, a folyamat a megyei mezőgazdasági igazgatóság szintjén folytatódik, és csak ezt követően – kormányzati döntés esetén – lehet támogatási kérelmet benyújtani az APIA-hoz.

Fontos feltétel, hogy az ültetvény szerepeljen az adott évi támogatási kérelemben, és a terület adatai megegyezzenek a nyilvántartásokkal.

Jó hír ugyanakkor, hogy a jelenlegi gyakorlat szerint a fagykár megtérítéshez nem szükséges az egyhektáros minimum: már kisebb, például 0,1 hektáros gyümölcsös parcellák esetén is igényelhető támogatás, ha minden feltétel teljesül.

A szakmai ajánlások szerint a gazdák számára három gyakorlati lépés kulcsfontosságú: a bejelentést mindig iktatószámmal kell leadni, érdemes lepecsételt másolatot kérni róla, és minden beavatkozást el kell halasztani a hivatalos szemléig.

Korábban írtuk

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben