Az utóbbi tíz évben ritkán tapasztalt, tartósan hideg és havas január köszöntött a Kárpát-medencére. Míg az elmúlt teleket gyakran enyhe idő, csapadékhiány és korai felmelegedés jellemezte, idén a mínusz 10–15 fokos éjszakák és a hótakaró sok gazda számára megkönnyebbülést és kedvező kilátásokat jelentenek. Különösen a 2025-ös „fekete év” után, amikor a szélsőséges időjárás, a gyenge termés és a nyomott árak egyszerre sújtották a mezőgazdaságot és a gyümölcsösöket.
Aranyat ér a hó a kiszáradt talajnak
Bajnok József érszőllősi gazda szerint a mostani tél legnagyobb előnye, hogy valamelyest pótolja a talaj mélyebb rétegeiben kialakult krónikus vízhiányt.
– fogalmazott.
Mint mondta, a hó sokkal kedvezőbb formában juttatja a nedvességet a talajba, mint az eső.
– magyarázta a gazda.
Fotó: Szolár Éva
Hozzátette: régebben természetes volt, hogy novembertől februárig vastag hótakaró borította a földeket. „A gyermekeim ma már rácsodálkoznak, hogy mekkora hó esik, pedig ez évtizedekkel ezelőtt teljesen megszokott volt” – jegyezte meg.
Bajnok József 2018 óta nem szántja a földjeit, döntését nemcsak a vízmegtartás, hanem a talajélet megőrzése is indokolta.
– mondta.
A gazda szerint a humusztartalom drasztikusan csökkent az elmúlt évtizedekben, pedig már egyetlen százalék humusz 160–180 liter vizet képes megkötni a talajban.
– hívta fel a figyelmet.
Nyugat-Európában és Magyarországon már széles körben elterjedtek a talajkímélő technológiák, Romániában azonban még mindig sok gazda ragaszkodik a hagyományos szántáshoz.
– tette hozzá.
A tartós hideg a kártevők egy részét is ritkítja, különösen akkor, ha nincs hótakaró, és erős mínuszok uralkodnak. „A felső talajrétegben, a szármaradványok között telelő kártevők ilyenkor nagy arányban elpusztulnak. Ez csökkentheti a tavaszi növényvédelem költségeit is” – mondta Bajnok József.
Ugyanakkor nem minden kártevő érzékeny a hidegre. A repceormányos például jó eséllyel átvészeli a telet, így a repcekultúrák esetében továbbra is számítani kell a védekezésre – tette hozzá.
A gyümölcsfáknak „aludniuk kell” januárban
A gyümölcstermesztők számára a hideg január szintén kedvező. Huszár Antal falugazdász, gyümölcskertész szerint létfontosságú, hogy a fák egészen február közepéig mély nyugalmi állapotban maradjanak.
– magyarázta.
A szakember szerint a mélynyugalmi állapotban a növényi nedvek sűrűbbek, természetes „fagyállóként” működnek. Ha azonban a tél közepén felmelegszik az idő, a nedvkeringés elindul, a sejtek védelme gyengül.
Fotó: Szolár Éva
„Ezért »szenvedett« az elmúlt években a mandula-, a kajszi- és az őszibarack: januárban megmozdultak, majd februárban jöttek a komoly mínuszok, amelyek 20–30 százalékos rügykárt okoztak” – állapította meg Huszár Antal.
A gyümölcsfáknak – különösen az almatermésűeknek – ráadásul szükségük van a téli hideghatásra ahhoz, hogy megfelelő számú virágrügy alakuljon ki.
– mondta a kertész.
A kártevők közül elsősorban a levéltetvek, hernyók és szívókártevők érzékenyek a hosszú, hideg periódusokra. „A szőlőkabócát például csak a –20, –25 fok pusztítaná el, de a tetvek és hernyók száma egy ilyen tél után mérhetően csökken” – tette hozzá.
Jó termés még lehet, de jó mezőgazdasági év aligha
Bár az időjárás kedvezően alakul, a gazdák kilátásai gazdasági szempontból továbbra sem rózsásak.
– sorolta Bajnok József.
Mint mondta, az üzemanyag, a műtrágya és a munkabér ára többszörösére nőtt, miközben a termények felvásárlási ára nagyjából tíz éve stagnál. „A mezőgazdaság több sebből vérzik, politikai hátszelünk sincs, a felvásárlók pedig minél alacsonyabb árakat próbálnak kicsikarni” – fogalmazott a gazda.
Mindkét szakember egyetértett abban, hogy az idei tél termés szempontjából biztatóbb, mint az előző évek.
– mondta Huszár Antal.
Bajnok József szerint a vetések jelenleg jó állapotban vannak, de „még sokszor alszanak kint” az aratásig.
– jegyezte meg.
Dance
