„Világoszöld-díjat” kapott Wilhelm Sándor halbiológus és Nagy Barna mezőgazdasági mérnök
„Világoszöld-díjat” kapott Wilhelm Sándor halbiológus és Nagy Barna mezőgazdasági mérnök

Fotó: Ciucur Losonczi Antonius

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

A Partiumi Keresztény Egyetem ad otthont az ÉR-TED Természetügyi Tudásnapoknak május 13–14-én. A szerda este tartott nyitóünnepség és filmvetítés végén első alkalommal úgynevezett Világoszöld-díjakat adtak át.

A kétnapos program szerda este tartott hivatalos nyitóünnepsége filmvetítéssel és közönségtalálkozóval indult. Balázs Zoltán, a Partiumi Keresztény Egyetem művészeti tanszékének vezetője és Horváth István, a Partiumi Művelődési Céh igazgatója bemutatták a Partium Expo Project folyóirat-sorozatának első darabját, mely Ér címmel jelent meg, és levetítették Szendőfi Balázs magyarországi filmrendező (akinek Hegyizene című filmjét tavaly már láthatta a nagyváradi közönség) legújabb alkotását, amely az Érmellék letűnt vízi világának állít emléket.

Szendőfi Balázs ugyanakkor bejelentette, hogy a PannonGreen Természetügyi Alapítvány Világoszöld elnevezéssel egy díjat alapított,

az első két kitüntetett pedig a filmben is szereplő dr. Wilhelm Sándor székelyhídi halbiológus és Nagy Barna értarcsai mezőgazdasági mérnök.

Idézet
„Már az alapításkor azt találtuk ki, hogy létrehozunk egy díjat, melyet olyan embereknek fogunk odaadni, akik tettek valamit a természetért, és ezt olyan civil vagy más kurázsival tették, mely érdemes arra a jelzőre, hogy világos. Ismerjük azt a szót, hogy felvilágosodás, ha valami világos, akkor az emelkedett, intelligens. Ennek az ellentétje, amikor a környezetvédőkre azt mondják, hogy sötétzöldek. Ezért mi úgy gondoltuk, hogy megalapítjuk a Világoszöld-díjat, és rögtön elsőre megosztva adjuk át”

– magyarázta Szendőfi Balázs.

Fotó: Ciucur Losonczi Antonius

Dr. Wilhelm Sándor nyugalmazott tanár, halbiológus, az MTA köztestületi tagja, akinek neve összefonódott az Érmellék vizes élőhelyeinek megfigyelésével, kutatásával, illetve az általa megálmodott Székelyhídi Halász-Vadász Múzeummal, amely gazdag tárgyi és szellemi örökséget őriz. A helyi líceum megbecsült pedagógusa volt hosszú évtizedeken keresztül, de munkássága túlmutat az iskolai falakon:

a környező nádasok, lápok, mocsarak élővilágának szenvedélyes kutatójaként is ismertté vált.

Élete példamutató: egy ember, aki a tudományt, a tanítást és a természet iránti alázatot összekapcsolva alkotott maradandót – hangzott el a méltatásakor.

Fotó: Ciucur Losonczi Antonius

Nagy Barna mezőgazdasági mérnök, és már gyermekkora óta kötődik az érmelléki tájhoz. Értarcsán született, később a kolozsvári agráregyetemen szerzett diplomát, majd tudatosan úgy döntött, hogy nem megy el nagyobb városokba vagy állami gazdaságokba,

hanem inkább visszatér szülőfalujába, és ott folytatja munkáját.

Fotó: Ciucur Losonczi Antonius

Saját birtokán újraélesztette a régi tájat egy mesterséges tó formájában, mely a hajdani láp egy szeletét idézi. Az általa, nem üzleti céllal kialakított tó mára a térség egyik szimbólumává vált, melyről elmondása szerint már Amerikában is tudnak.

Idézet
„Tarcsán még létezik most is egy 13 hektáros kis Érmellék”

– vallja büszkén a díjazott.

Fotó: Ciucur Losonczi Antonius

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben