A sajtótájékoztatón dr. Adrian Hatos szociológus, a Nagyváradi Egyetem professzora, projektkoordinátor arról számolt be: ez volt a negyedik alkalom, hogy elvégezték a felmérést, együttműködve a Bihar Megyei Tanfelügyelőséggel, valamint az Oktatási Forrás- és Szolgáltatói Központtal (CJRAE). Az adatközlőkkel 2025 februárja és áprilisa között vették fel kapcsolatot, a válaszokat májusban dolgozták fel, júliusban levonták a megfelelő következtetéseket és összeállították a jelentést, most pedig közzétették az eredményeket.
A mintát 2308 diák képezte, a Bihar megyei nyolcadikosoknak körülbelül a fele. Online kérdezték őket és hagyományos módszerrel is, vagyis ceruzával ki kellett tölteniük kérdőíveket. A speciális iskolák kivétel minden tanintézetet bevontak a kutatásba: a főgimnáziumokat (10,2%), a műszaki kollégiumokat (1,4%), az elméleti líceumokat (11,1%), a szaklíceumokat (7,9%), a vokacionális líceumokat (8,7%) és az általános iskolákat (60,7%) is. A felsorolt tanintézetek 81 százalékában kizárólag román nyelven folyik az oktatás, 18,2 százalékában magyarul is, 0,4 százalékában szlovákul és 0,2 százalékában egyéb nyelveken is.
A gyermekek 51,2 százaléka fiú, 48,8 százaléka lány. Többségük ortodox (59,4%) vallású, utánuk a neoprotestánsok (15,2%), a reformátusok (13,3%), a római katolikusok (7,2%) és a görögkatolikusok (2%) következtek. Több mint felük (55%) 14 éves volt, 40,1 százalékuk 15 éves, 2,7 százalékuk 16 éves, 0,7 százalékuk 17 éves, 0,8 százalékuk pedig 18 éves. A nemzetiségüket tekintve 74,6 százalékuk román, 17 százalékuk magyar, 5,8 százalékuk roma, 1 százalékuk szlovák, illetve 1,6 százalékuk egyéb etnikumú. Ugyanakkor 79,1 százalékuk azon a településen járt iskolába, ahol a lakcíme van.
A tanulmányt böngészve kiderül, hogy azon gyerekek közül, akik magyar nyelvű nyolcadik osztályba jártak, 94 százalék ezen a nyelven akarta folytatni a tanulmányait, 1,9 százalékuk angolul, 0,2 százalékuk szlovákul és 1,2 százalékuk egyéb nyelven. Másképpen megfogalmazva ez azt jelenti: a megkérdezettek 18,2 százaléka tanult magyar nyelven, és a 17,3 százaléka akart továbbra is magyarul tanulni.
A teljes mintára kivetítve (beleértve tehát a román, a magyar és az egyéb nemzetiségű nyolcadikosokat is) a legtöbben valamelyik elméleti líceumban szeretettek volna továbbtanulni – 31,1 százalék reál és 26,9 százalék humán szakon.
Fotó: Ciucur Losonczi Antonius
Egyéb érdekes megállapítások is voltak, íme néhány ezek közül a teljesség igénye nélkül:
- a diákok több mint fele felsőfokú diplomát akar szerezni;
- 18,6 százalékuk elképzelhetőnek tartotta, hogy külföldön vállal munkát;
- a diákok legalább egytizede áldozata volt az utóbbi egy évben a zaklatás valamilyen formájának;
- a nyolcadikosok közel 90 százaléka különórákra jár, és leginkább matematikából van szüksége plusz segítségre;
- az állami intézmények közül a fiatalok legkevésbé a pártokban, a parlamentben és a kormányban bíznak, miközben a legnagyobb mértékben az egyházakban, a rendőrségben, a katonaságban és az iskolákban bíznak;
- 75 százalékuk számára fontos vagy nagyon fontos a vallás;
- közel felük aggodalommal fürkészi a jövőjét;
- 25–33 százalékuk úgy érzékelte, hogy stressznek van kitéve az iskolában;
- a gyerekek 33 százalékának a szülei elváltak az utóbbi négy évben;
- a Bihar megyei nyolcadikosok kedvenc zenei műfaja a manele;
- 58,7 százalékuk napi rendszerességgel szörfözik a közösségi oldalakon, a legnépszerűbb a körükben a YouTube, az Instagram, a WhatsApp és a TikTok;
- egyharmaduk nem olvasott semmilyen könyvet az utóbbi két hónapban;
- 25 százalékuk csak olyan személyekkel beszéli meg a problémáit, akiket az interneten keresztül ismert meg;
- 30–35 százalékuk digitális nomád.
Dance
