A Mathias Corvinus Collegium (MCC) nagyváradi képzési központja nevében Fancsali Róbert köszöntötte a szép számú érdeklődőt február 3-án, kedden este. Ezt követően Tőtős Áron történész, a Körösvidéki Múzeum munkatársa beszélgetett a Bán Jánosként anyakönyvezett, de szépíróként Bán Mór néven ismert meghívottal.
A tavalyi nagy sikerű Hunyadi tévéfilmsorozat alapjául szolgáló regények szerzője felidézte: gyermekkorában szeretett olvasni, de elképzelése sem volt arról, hogy mivel szeretne majd foglalkozni. A nyolcadik osztály végén azonban hármasra állt magyarból, és ahhoz, hogy gimnáziumban folytassa a tanulmányait, legalább négyes kellett. Ezért tavasszal kitalálta, hogy ír egy regényt, azt majd kiadják, a tanév végén „hanyag eleganciával” megmutatja a tanárnőjének, ezért az elismeréseként megadja neki a négyest. A matekórán meg is írt másfél oldalt egy osztálytársával közösen, s mivel óriási tehetségnek képzelte ezért magát, a két füzetlappal a kezében bevonult a megyei napilap, a Petőfi Népe szerkesztőségébe, hogy jó pénzért értékesítse azt. Nagy szerencséjére véletlenül találkozott ott Gál Sándor főszerkesztővel, aki jóindulatúan figyelmeztette, hogy kiolvashatatlanul csúnyán ír, és egyébként is, egy irodalmi szövegnek eleje, közepe és vége is kell legyen. Viszont megígérte neki: ha megfogadja a tanácsait, akkor folytatásokban leközlik, amit ír. Bán Mór komolyan vette ezt, írt egy novellát, az édesanyja legépelte, és az akkor körülbelül hetvenezres példányszámú napilapban ez tényleg megjelent. Meglett a négyes, és a gimnáziumba is bejutott.
Később pedig, amikor katona volt, hosszú és unalmas őrségei alatt történeteket talált ki, amit a bakatársai unszolására papírra vetett – mesélte Bán Mór.
Fikció és valóság
Arról is beszélt a meghívott, hogy a hetvenes–nyolcvanas években a kortárs szerzők történelmi regényeket nem írtak, inkább a sci-fi és a fantasy irodalom volt divatos. Ő viszont olvasta Robert Merlének a francia históriáról szóló regénysorozatát, és vonzalmat érzett a történelmi korok iránt.
– magyarázta Bán Mór. Ezzel kapcsolatban Tőtős Áron felvetette: sokszor nem kompatibilis az irodalmi és művészeti alkotások tartalma, üzenete azzal, amit a tudományok állítanak. „Igen, mert nem ugyanaz a feladatuk” – reagált erre Bán Mór.
– fogalmazott a Hunyadi-regények szerzője. Hozzátette: fontos, hogy a történet felkeltse az érdeklődést. Megjegyezte: mégis melyik történésszel egyeztessen az író, amikor a múltról ír, hiszen ők sem ugyanazt gondolják, mindent a saját szempontjuk alapján vizsgálnak. Egyesek például Mátyás királyról azt állítják, hogy egy hiú zsarnok volt, aki mindenáron német–római császár akart lenni, ezért adóterheivel kizsigerelte a népét, míg mások azt tartják róla, hogy ő a legnagyobb magyar király, akinek minden tette csodálatos volt.
Szóba került az is, hogy a tervek szerint Bán Mór három nemzedéknek a történetét írja meg: Hunyadi János, Mátyás király és Corvin János. Sok érdekességet talált az anyaggyűjtés során, például Hunyadi János származásával kapcsolatban tizenhárom elméletet.
– hangsúlyozta.
Arról is beszélt Bán Mór, hogy a közös értékek kellene hogy lényegesek legyenek, ezért a környező népek szemszögéből is próbálta megeleveníteni a múltat. Kifejtette: az írás magányos cselekedet, miközben a filmkészítés egy többszereplős munkafolyamat, emiatt is próbálták sokan nemzetköziesíteni, külföldön is eladhatóvá tenni a Hunyadi-sorozatot.
– hangsúlyozta Bán Mór.







