P. Nagy Noémi

Főként iskolások és fiatalok vettek részt a Kutatók Éjszakája programsorozat keretében megszervezett előadáson, melyet Daniela Borda tudományos kutató tartott a denevérek csodálatos világáról a Körösvidéki Múzeum konferenciatermében. Daniela Borda 1998 óta a kolozsvári Emil Racoviță Barlangkutató Intézet kutatócsoportjának tagja és először tartott előadást városunkban. Számos érdekes információt és tudnivalót osztott meg a közönséggel a denevérek fajtáiról, testfelépítésükről, élőhelyeikről, táplálkozásukról, tájékozódásukról, a hibernálási folyamatukról és fontosságukról. Mint elhangzott Európában a denevérek 52 faja fordul elő ebből 32 Romániában is megtalálható, így az ország denevérei az egyik legjelentősebb és legnagyobb Európai denevérpopulációt alkotják. A denevéreknek két fő csoportja ismert: a nagy denevérek vagy repülőkutyák (a legnagyobb példányok akár 1,5 kg is lehetnek), amelyek többsége gyümölcsevő trópusi állatok, valamint a kis denevérek (a legkisebb példányok csupán pár grammosak), ide tartoznak az Európában is jól ismert rovarevő denevérek is. A gyümölcs- és rovarevő denevéreken kívül léteznek még olyanok, amelyek tápláléka virágpor vagy kisebb halak. Az ismert denevérfajok közül csupán három táplálkozik emlősök (főleg tehenek, birkák és lovak) vérével, ezek is Közép- és Dél-Amerikában őshonosak. A közhiedelemmel ellentétben nem kiszívják az emlősök vérét, hanem egy kis sebet ejtenek az alvó állatok bőrén, és a kiserkenő vért nyalják le.

Jelentőség

Az előadáson szó esett arról is, hogy miért olyan veszélyes a denevérekre nézve, ha hibernálás közben zavarják meg őket a hangoskodó turisták. A denevérek csak hibernációs állapotban képesek az ősszel felhalmozott pár gramm zsírszövetből átvészelni a táplálékszegény időszakot, viszont, ha felébresztjük őket, akkor elhasználhatják az elraktározott energiát, így nagy eséllyel legyengülnek és akár el is pusztulhatnak. A denevérek hasznosságáról is többet tudtak meg a jelenlevők. A rovarevő denevérek nagy mennyiségű rovart tudnak elfogyasztani, így ahol sok a denevér még rovarirtót sem kell használni. Továbbá a pollen- és nektárevő denevérek a növények beporzását biztosítják, például a kakaóbabot a madarakon kívül a denevérek is beporozzák, a tequila alapanyagául szolgáló agavét pedig döntő módon denevérek porozzák be. A gyümölcsevő denevérek pedig a magvak terjesztésében játszanak fontos szerepet.

Védelem

A túlzott emberi beavatkozás miatt az európai denevérállományok nagy része erősen csökken. Ennek legfőbb oka a rovartáplálék, a téli szállás, a kölykezőhelyek és a nyári szállások megfogyatkozása. Daniela Borda néhány ötletet is adott a jelenlevőknek, hogyan segíthetnek a denevéreken, amelyek egyébként törvény által védett állatok. A legfontosabb, hogy megmaradjanak természetes élőhelyeik, és ezeken a helyeken zavartalanul élhessenek, továbbá a madárházakhoz hasonló denevérodúkat is ki lehet helyezni a városi parkokba, kertekbe. Az előadás végén a jelenlevők a múzeum udvarán „hallgatták” meg a denevéraktivitást egy denevérdetektor segítségével, ami egy olyan eszköz, ami a denevérek által kibocsátott ultrahang jeleit az emberi fül számára is hallhatóvá alakítják.