János Piroska
Az elmúlt négy év gyakorlatához híven az Erdélyi Magyar Néppárt nagyváradi szervezete ezúttal is kikérte a város demográfiai adatsorát, amelyet részleteibe menően Zatykó Gyula polgármesteri tanácsadó ismertetett a sajtótájékoztató keretében. Elmondása szerint a magyarság aránya a születések számát figyelembe véve rohamosan halad a 10–12 százalék felé. A számadatokból kitűnik, hogy Nagyvárad lakossága 2021 júliusában 219.554 személy volt, 2020-ban 2596 személy telepedett le és 3330-an költöztek ki a megyeközpontból, utóbbi kapcsán figyelembe kell venni azt a tendenciát is, hogy egyre többen költöznek ki a környező településekre – tette hozzá. A 2018–2021-es időszakban a születési számok csökkentek: míg 2018-ban 2906 gyermek született, addig 2021-ben ez a szám 1230. 2018-ban a magyar gyerekek aránya 20,5% volt, míg 2021-ben ez 10,3 százalékra csökkent. Az EMNP alelnöke hozzátette: azokat a gyermekeket nyilvánítják nagyváradiaknak, akiknek mindkét szülője idevaló.
Míg a születések száma csökkent, a halálozások száma rendkívül megugrott, ami egyrészt a koronavírus-járványnak is tulajdonítható: míg 2018-ban 1872 nagyváradi személy hunyt el, addig tavaly 5016 vesztette életét. Döbbenetes a halálozások száma abban az esetben is, ha csak a tavalyi adatokkal hasonlítjuk össze, amikor is ez a szám 2234 volt, vagyis egy év alatt megduplázódott az elhunytak száma. Az elhalálozások nemzetiségi arányában is megfigyelhető a magyarság csökkenése, tette hozzá Zatykó Gyula, míg Csomortányi István arra hívta fel a figyelmet: a koronavírus-járvány az elmúlt évben „háborús helyzetekhez” hasonló elhalálozási számot eredményezett. A születések számának csökkenése még a kétezres évek végéig visszavezethető: míg tíz évvel ezelőtt megközelítőleg 1800 gyermek született Nagyváradon, addig tavaly ez a szám 1230 volt. A születések száma magyar tekintetben igen alacsony, ez a szám azonban évek óta a 120–150 között ingadozik, vagyis igazából stagnál: 2019-ben 118, 2020-ban 154, 2021-ben 123 (az össz-születések 10 százaléka) magyar gyerek született – mutatott rá. „Összességében elmondható, hogy Váradon arányait tekintve feleannyi magyar gyermek születik, mint amennyi indokolt lenne egy ekkora méretű közösség esetében” – mondta Csomortányi István, aki a születések alacsony számát részben a ’90-es évek kivándorlására is visszavezethetőnek véli. Véleménye szerint ugyanakkor ezen adatok ismerete fontos a közép- és hosszú távú oktatási stratégiák kidolgozásában.
Megszüntetnék a magyar osztályokat
A sajtótájékoztató keretében jelentették be azt is, hogy az EMNP tudomására jutott a Bihar megyei RMDSZ-nek az a javaslata, miszerint szüntessék meg a Iosif Vulcan Pedagógiai Líceumban működő magyar osztályokat, és helyezzék át azokat az Ady Endre Elméleti Líceumba. „Erről lehet értelmes szakmai vitát folytatni, hogy jó-e vagy rossz. Valójában nem azt tartjuk súlyosnak, hogy gyakorlatilag öt évtized után megszűnik a pedagógiai líceumban a magyar vonal, hanem hogy ezt úgy teszik azok, akik kitalálták, hogy nem egyeztetnek a szülőkkel, diákokkal, a pedagógiai líceumban tanító magyar tanárokkal. Ez az a módszer, amit érdemes lett volna kerülni és érdemes elkerülni a jövőben” – mondta az EMNP elnöke. Csomortányi szerint tudomásuk van arról, hogy a diákok és tanárok kikerülésével a polgármesteri hivatalban, a tanfelügyelőségen és a pedagógiai líceumban is egyeztettek a magyar osztályok áthelyezésének kérdéséről. Ennek kapcsán példaként megemlítette: 2010-ig hét általános iskolai magyar tagozati vonal szűnt meg Nagyváradon a különböző városnegyedekben; azok a szülők, akik nem tudják behozni a városközpontba gyermekeiket reggelente, jobb híján kénytelenek román iskolába íratni őket. „Nem a magyar intézményi önállóság ellen beszélek, sőt, éppen annak a hatékonyságát védem, hiszen ezek a városrészi tagozatok akár egy magyar intézmény alá is tartozhatnának; én azt mondom, hogy ezeknek a tagozatoknak, például az általános iskolák esetében, meg kellett volna maradniuk. Amikor ilyen típusú átalakításokat dönt el valaki, mint a pedagógiai líceumét, akkor jó lenne, ha szélesebb körű egyeztetés történne, hiszen a következményeit együtt viseljük” – fogalmazott Csomortányi István.
Népszámlálási vita
A sajtótájékoztató harmadik témája a márciusban kezdődő népszámlálás körül kialakult vita volt, a kérdőív jelenlegi tervezete ugyanis nem ajánlja fel lehetőségként a székely és a csángó identitás választását, míg a román, német és roma nemzetiségek esetében léteznek alkategóriák. Csomortányi elmondása szerint, bár ismert a román hatalom azon törekvése, hogy a nemzeten belüli sokszínűséget kihasználva a magyar nemzeti közösség egységét bomlasszák, a regionális identitás megjelölése nem kellene problémát okozzon. Mint megfogalmazta, a kialakult botrány oka az, hogy a pedagógiai líceum esetéhez hasonlóan szélesebb körű társadalmi egyeztetés nélkül döntötték el azt, hogy csak egyetlen formában lehessen megjelölni, hogy valaki a magyar nemzetiséghez tartozik. A védekezési mechanizmus érthető, hiszen amennyiben a 2022-es népszámláláson csak egy formában lehet magyarnak vallani magunkat, nehezebb lesz tíz év múlva a korábbi évtizedekből ismert szétdarabolási technikát alkalmazni, és újra bevezetni az ívekbe az önálló nemzetiségként szerepeltetett csángó vagy székely rubrikát – mondta el a Néppárt elnöke. „Azt gondoljuk, hogy egyrészt ki kell védeni azokat a bukaresti törekvéseket, amelyek megpróbálnák a magyar nemzetet megbontani. Teljesen nyilvánvaló és kézenfekvő az, hogy a néprajzi, regionális sokszínűségünk ellenére is mi mind magyarok vagyunk, ugyanakkor elkerülhető lett volna a magyar közösségen belüli botrány is, főként a Székelyföldön kialakult ezzel kapcsolatos felháborodás, ha a döntéshozók szíveskedtek volna »leereszkedni« a polgárokhoz, és értelmes vitát folytatni, hogy ez miért helyes így” – fogalmazott.
Áfacsökkentés
Ugyancsak a sajtótájékoztatón hangzott el az, hogy Csomortányi István felkérte Zakariás Zoltán és Kulcsár-Terza József parlamenti képviselőket, vizsgálják meg annak lehetőségét, amely szerint egy törvénymódosító javaslattal a tejpor és pelenka áfáját csökkentsék öt százalékra; előbbié jelenleg 9, utóbbié pedig 19 százalék. Két gyerek esetén az ezekre költött összeg akár az ezer lejt is elérheti, így segítség lenne a szülők számára az áfacsökkentés, fogalmazott.
