Tóth Gábor
Mindenszentek és halottak napja a központi ihletője a mostani nagylélegzetű koncertműsornak, és ami azt illeti nem könnyű házi olvasmány következik a filharmónia e heti hangversenyén – a Német requiem előadói és befogadói szempontból is kihívás, de bizony nagyon megéri az odafigyelést, üzenetében, tartalmaiban való elmélyülést, most különösen is. Három éve volt itt műsoron legutóbb, előtte 2015-ben, annak előtte viszont rég. Nem szokványos értelemben vett rekviemről beszélünk, tehát nem a liturgikus kánon szerinti gyászmisetételek követik egymást. A nem túlzottan gyakorló lutheránus Brahms inkább schützi és bachi oratorikus vonalon továbbmenve tart személyes hangvételű, megrendítő prédikációt, mulandóságról és hiábavalóságról, célkeresésről a földi lét értelmetlenségén túl, vigasztalódásról az Úrban – más szóval az ember és az elkerülhetetlen vég kényszerű kapcsolatáról. A gondosan válogatott textus a Luther-féle német Biblia- és apokrif-fordításokból való, megszólalnak részletek zsoltárokból, evangéliumokból, apostolok leveleiből, prófétai könyveiből, mindez tematikusan és formailag egyaránt keret-/ívformát ad feszültségnek és oldásnak, ugyanakkor kifejezőerejét érzékenyen szövi át a barokkból örökölt affektustudat is. Brahms mindössze 33 éves volt, amikor befejezte e nagyszabású művét. Ekkortájt még a mára jól ismert komoly szakálla sem volt meg – amivel viszont most a filharmónia plakátjáról ránk köszön (csak majd 1878-ban növesztette). Mondják, írják, vélik (okkal), érzékenyen hatott rá a komponálás folyamatában édesanyja elvesztése, illetve még jóval korábban a barát és mentor Schumann halála is. Gyakorlatibb tény, hogy Brahms vokális kompozíciós munkájára a bécsi Singakademie élén végzett karnagyi feladatköre hatott gyümölcsözően az 1860-as években.
S ha már karnagyról esik szó, mondjuk el, a filharmónia kórusának felkészítője hosszú idő óta most először változott, Lászlóffy Zsolt karigazgató nemrég történt lemondásával. Az énekkar előkészületeit ezúttal Kocsis-Holper Zoltán vezette, aki 2020 óta karnagya a debreceni filharmónia részét képező Kodály Kórusnak. Egyébként idén március elején vezényelte már a váradi filharmónia kórusát egy a cappella koncerten.
A vokál-szimfonikus együttes irányítására meghívott Alekszej Mihajlenko karmestert urkajnai származásúnak hirdeti a filharmónia, másutt moszkvai zenészcsalád leszármazottjaként ismerteti életrajza, még jó, hogy Brahms tekintetében ennek semmi különösebb jelentősége nincsen. Mindenesetre Bécsben végezte tanulmányait (ennek inkább van súlya Brahmsnál), szimfonikus- és operakarmesteri szakmája mellett aktív kamarazenész is, klarinétosként. Mihajlenkónak nemcsak Európa-szerte, de a Távol-Keleten is vannak komoly meghívásai. Váradon másodszor vezényel, korábban idén júniusban láthattuk itt egy szabadtéri hangversenyt dirigálni.
A két szólista Ana Stănescu szoprán és Florin Estefan bariton. Stănescu a bukaresti zeneművészeti egyetem utolsóéves magiszteris énekszakos hallgatója, a nagyváradi születésű Estefan a Kolozsvári Román Nemzeti Opera szólistája, egyben főigazgatója. Jegyek a filharmónia pénztáránál, ill. online a bilete.ro oldalon, információk, aktualitások: filarmonicaoradea.ro, facebook.com/filarmonicaoradea.
